Page 132 - 7szinvirag_borito_sima.indd

130

A feketerigó

Nevüket a hímek tollazatának szí-nérôl kapták, mert azok teste fekete, a csôrük sárga. A tojó sötétbarna, alsóteste világo-sabb, sötétebb sá-vozással. A fiatalok rozsdásan barnák és végig foltosak. Városi példányok között többször látni olyan feketerigót, amelynek tollazatába több-kevesebb fehér szín is vegyül.

Erdei madár volt eredetileg, de nagy részük már teljesen elvárosiasodott, és parkokban, kertekben telepedett meg. Sokszor a fák, bokrok helyett az épületek zugaiba, az eresz-csatornák hajlatába rakják fészküket. A fészek külsô vázát fûszálakból, gyökérdarabkákból, falevelekbôl készítik. Ezt egy kevéske földdel megtapasztják, majd csészéjét szépen kikere-kítik, és vékony gyökérszálakkal bélelik. Márciusban a tojó 4-6 tojást rak, amelyeket 13-14 napig melenget. A madárszülôk a fió-kákat a földrôl, falevelek alól összeszedett ro-varokkal, gilisztákkal etetik.

A széncinege

Nevét fejének és nyakának nagyon fényes fekete szí-nérôl kapta. A fia-talok feje barna, arcfoltjuk sárgás. Cinegéink közül a legtermetesebb

(14 cm) és a legismertebb.

Hazánkban szinte minden fás, bokros helyen megtalálható. Természetes vagy mesterséges faodúban telepszik meg. Az üreg aljára mohá-ból és állati szôrökbôl puha fészket kerekít. A cinege reggeltôl napestig keres, kutat. Hol a fatörzseket, hol a legvékonyabb faága-

kat vizsgálja át. A legkisebb rovarpetét, b bot is észreveszi. Télen növényi eredetû tá lálékot csipeget, de tömegesen pusztítja áttelelô kártevôket is. Tavasztól ôszig saj testtömegével (18-20g) egyenlô mennyisé vagy annál is több rovart fogyaszt el n ponta. A madáretetô leggyakoribb vendég Szívesen fogadja a kirakott napraforgóm got, dióbelet, faggyút.

Április derekán 8-12, de elôfordul, ho 13-14 tojást rak a fészkébe. Csaknem kéth kotlás után kelnek ki a fiókák, és 15-20 nap maradnak a fészekben.

A vörösbegy

Narancsvörös be-gyérôl könnyen felismerhetjük, ne-vét is errôl kapta. A madárfiókák ki-repüléskor elôször sötétbarnán folto-zott tollruhát visel-nek és csak nyár végén színesednek ki.

Tavasszal mindenfelé hallhatjuk a hím kissé elnyújtott, mélabús énekét. A költé idôben már sokkal rejtettebben élnek. Sû aljnövényzetû parkokban, ligetekbe erdôszéli kertekben és erdôkben, vizesárk mentén telepszenek meg. Falevéllel letaka kicsi, földbe kapart talajmélyedésbe, bokor t vébe, rôzserakásba és széles nyílású fao vakba építik otthonukat. Vékony növényi sz lakból, falevelekbôl, faháncsból kikerekíte fészküket rendkívül ügyesen elrejtik. A tojó április derekán 4-6, néha 7-8 tojá rak. A fiókák 13 napos kotlás után kelnek és 10 napos koruk táján már szétugrálnak sûrû aljnövényzetben. Körülbelül kéthetes k rukban tudnak rendesen repülni, addig öregek apró hernyókkal, puha testû rovaro kal, pókokkal etetik ôket.

Dénes János mûve alapj

Énekes madarak