Page 139 - 7szinvirag_borito_sima.indd

A decemberi ünnepek közül a karácsony áll szívünkhöz a legközelebb.

A keresztény vallások tanítása szerint ezen a napon született Jézus Krisztus, aki szeretetet, békét hirdetett egész életében. A Megváltó születését felidézô néphagyo-mány a betlehemezés.

A karácsony az öröm, a békesség, a szeretet és a család ünnepe. Izgatott ké-szülôdés elôzi meg. Az örömteli várako-zás december 24-én este oldódik fel. Csengôszó jelzi az igazi, bensôséges ün-neplés kezdetét. A karácsonyfa, a fenyô-gyanta illata, a szikrázó csillagszóró sercegése, a tündöklô gyertyafény elkáp-ráztat bennünket. A közös éneklés, az ün-nepi asztal, az ajándékozás, a gondtalan együttlét boldogságot varázsol körénk. Úgy gondoljuk, így volt mindig, pedig ez a régi ünnepi hagyomány az idôk folya-mán sokat változott. Magyarországon elôször az 1800-as évek második felében állítottak karácsonyfát a módosabb csalá-

doknál. Általános szokássá csak közel szá év múlva vált. Régen a fát titokban vásá rolták és díszítették föl. Ma sok helyütt gyerekekkel együtt választják és öltözteti díszbe a fenyôt, és a gyerekek is adna ajándékot.

A karácsonyi szokások országonkén változnak. Angliában például fenyôfa he lyett fagyöngybôl font koszorút függesz tenek a mennyezetre. A meghitt család ünnep 25-én délben kezdôdik. Az ebéd el képzelhetetlen pulyka és puding nélkül Nálunk hal, kalács és bejgli kerül az asz talra.

Szép hagyomány él Erdélyben. Kará csony estéjén almával, dióval és egy ki cukorkával feldíszített ággal elindulnak családok, hogy megajándékozzák a szom szédságukban élô gyerekeket és az egyedü élô öregeket, akik nem tudják megosztan örömüket másokkal.

Tészabó Júli Nagy karácsonyi képeskönyve alapjá

Karácsony