Page 55 - 7szinvirag_borito_sima.indd

Amikor kiszálltunk a buszból, és a ren-geteg csomagot mind kézbe kellett ven-nünk, akkor legszívesebben mind a hár-man sírva fakadtunk volna. (…)

Nagymamáék csudára meglepôdtek, mikor megláttak bennünket. Ki sem lehet mondani, mennyire meglepôdtek. (…)

Amikor az ajándékosztásra került a sor, kiderült, hogy éppen pont Picurka babája maradt Pesten. (…) Hát bizony nem tu-dom, mi lett volna velünk, milyen karácso-nyunk lett volna, ha ez a drága, aranyos nagypapa ki nem találja, hogy ajándékoz-zunk Picurkának egy kölyökkutyát. Az van a szomszédban, és úgyis azért nyafo-gott egész úton.

Azzal már szaladtunk is a szomszédba kiskutyáért. Ap utánunk kiab hogy a legkise válasszuk, de kor megláttam

kat a helyes, kövér kiskutyákat, mondta nagyapának, hogy a legnagyobbikat hoz zuk el. Ô is azt választotta, mert az látszot a legerôsebbnek, legvirgoncabbnak. Most itt ül, és a cipôt szeretné lerágni lábamról.

Végeredményben nagyon jó karácso nyunk volt. Picurka annyira örült a kisku tyának, hogy eszébe se jutott a baba.

Részletek Bálint Ágnes regényébô