Page 63 - 7szinvirag_borito_sima.indd

lincs is. A Kati néni kutyája, a szegény Morzsa ott nyöszörgött a küszöbön. – Megállj, Ferkó – mondja Jánoska –, eresszük be ezt a szegény kutyát, mert megveszi idekint az Isten hidege. Az öreg-asszony bizonyosan alszik.

Belöktük az ajtót, a Morzsa csaholva szaladt elôre.

Kati néni ott gubbasztott a vackán elké-kült orcával, dideregve vékony kendôjé-ben. Olyan hideg volt odabenn, hogy még a tûzhely sarkait is kivirágozta a dér. – Nem égett ebben tûz, lelkeim, már három nap óta. Sem egy marék szalmám, sem egy gyutat 5 fám, majd megfagyok, lel-keim – sóhajtozott az öregasszony.

Jánoska rám nézett, én meg ôreá. Elô-húzta a sarokból a baltát, kiment, csatto-gott-pattogott odakint: fölvágta tûzrevaló-nak a szánkót.

Kisvártatva hatalmas tûz lobogott kunyhóban. Égett a szánkó. A mi szán kónk, amelyikbe egyszer sem ültünk bele. A szánkódarabok piros lángja hossz csíkokban táncolt a falon, amely minth sírt volna örömében, ahogy a dér leolvad róla. Az öreg koldusasszony orcája is szí nesedni kezdett. Ahogy ránk vetette hálá datos tekintetét, a mi szívünkben is valam melegség támadt.

És egyszerre megsajnáltuk a gazdag bír fiait, akik érzik, hogy milyen jó repülni szánkón, de nem tudják, milyen jólesik jó tenni a szegényekkel.

Móra Feren

1 abrak: a lovak táplálására szolgáló szemes takarmány

2 gúnya: felsôruha

3 ámbátor: ámbár, bár

4 hatos: régi pénzérme

5 gyutat: egy gyújtásra való

Szeretném, ha vadalmafa lennék! Terebélyes vadalmafa; s hogy testembôl jóllakhatna minden éhezô kis gyermek árnyaimmal betakarva.

Szeretném, ha vadalmafa lennék, s minden egyes árva gyermek, ha keserû könnye pereg, felkeresné s könnyeivel öntözné meg a tövemet.

Szeretném, ha vadalmafa lennék, mi ha majd egykor kiszárad és a télapó kivágat, lángjaival felszárítná könnyeit a bús árváknak.

S ha csakugyan vadalmafa lennék volna öröm a földön és sehol semmi bú, szenvedés s a mosolygó fejeket nem bántaná az elköltözés.

Szeretném, ha vadalmafa lennék!

József Attila