Page 67 - 7szinvirag_borito_sima.indd

Rege a csodaszarvasról

Hol volt, hol nem volt, messze napkelet felé, volt egyszer egy híres, nevezetes fe-jedelem 1 , akit Nimródnak hívtak. Száz gu-lyása 2 , ezer csikósa, tömérdek nyája, mé-nese volt ennek a fejedelemnek. De ô nem azokra volt büszke, hanem két fiára. Hunornak hívták az öregebbiket, Ma-gyarnak a fiatalabbikat. Egyformán derék, jó növésû legény volt mind a kettô. Sas a szemük, villám a kezük.

Egyszer éppen apjuk országának a ha-tárán vadászgattak kíséretükkel. Ötven deli levente 3 kísérte Hunort, ötven nyalka legény Magyart. Sok madarat halomra nyilaztak, dárdájuk számtalan vadat leterí-tett.

A két testvér már éppen hazafelé készü-lôdött, amikor hirtelen egy gímszarvas bukkant fel elôttük. De olyan ám, ami-lyent még sohase láttak! Fehér a szôre, mint a hó, ragyog a szeme, mint a gyé-mánt, ágas-bogas két agancsa pedig egy-másba fonódva olyan, mint a koszorú! – Ezt már csak nem hagyjuk itt! – kiál-tott Hunor lovára pattanva…

– Legjobb volna elevenen elfogni és hazavinni édesanyánknak! – Azzal felszö-kött paripájára Magyar is. Hajrá, száz vi-tézükkel utána a csodaszarvasnak! Árkon-bokron keresztül, hegyrôl le, hegyre fel, sûrûbôl tisztásra.

Reggeltôl napszálltáig nyomában vol-tak, de csak nem érték el a szarvast. Mikor már úgy volt, hogy mindjárt elfogják, na-gyot szökkent a gyönyörû állat, elveszett a szemük elôl.

A daliák egymásra néztek.

– Szeretném tudni, bátyám, hová ke rültünk – szólalt meg Magyar.

Körülnéztek, s csudaszép tájékot látta maguk körül. Selyem a füve a legelônek mézes a gyümölcse a fáknak, az erdôbe seregestül az ôz, nyüzsög a folyóban a hal Messzirôl vidám muzsikaszó hallat szott. Egy szomszéd fejedelemnek, Du királynak a két lánya táncolt, bújócskázot ötven-ötven lánypajtásával.

Hunor és Magyar összenéztek a vité zekkel.

– No, fiúk! Ebbôl lesz csak nagy lako dalom!

Úgy is lett! Közibük vágtattak, minde legény a nyergébe kapott egy lányt, és az mondta neki:

– Én az urad leszek, te a feleségem Ásó-kapa válasszon el bennünket egymás tól!

Hunornak és Magyarnak a két király lány jutott, a helyet pedig megfelezté egymással. Napnyugati fele jutott Huno népének, s azok voltak a hunok. A kelet fele jutott Magyar leventének, s ezek utó dait nevezték magyaroknak. Az országo Szittyaországnak. Ez a szép monda pedi szálljon tovább is szájról szájra!

Magyar népmonda alapján – Móra Feren

1 fejedelem: uralkodó

2 gulyás: pásztor, a szarvasmarhák ôrzôje

3 levente: fiatal harcos, hôs, vitéz