Page 96 - 7szinvirag_borito_sima.indd

kezû ember. Aki mozogni tud, a falon van. Érzik, ez a nap az utolsó. Dobó ragyogó páncélöltözetben lépked elô. Az oldalán kard, a kezén vaskesztyû.

A parasztokat, asszonyokat s egyéb be-menekült népet Dobó mind az üstök és a falak mellé rendelte. A belsô házakban nem maradt senki, csak a gyermekek. Az asszo-nyok forralják a vizet, a szurkot, az ólmot. Hordják szaporán, adják a katonáknak. A török egyre nagyobb és nagyobb so-kaságban tör fel a bástyákon. Maga Dobó is torkon ragad egyet. Próbálja vissza-lökni, de a török megveti a lábát. Egy per-cig mind a kettô meredt szemmel liheg, akkor Dobó összeszedi az erejét és egy csavarintással lerántja a földre. Akkor ér oda Baloghné. Visítva suhintja meg a kardját a levegôben, s a török feje vállban szakad le iszonyú csapása alatt. Dobó cso-

dálkozva pillant a mellette viaskodó as szonyra, de nincs ideje szólni.

Baloghné csapást csapás után mér a fe nyomakodó törökre, míg végül lándzs szúrás találja, s lehanyatlik a bástyáról. Egy másik asszony a tûzbôl lángoló h sábfát ragad ki, s azzal üti arcba a török úgy, hogy a szikrák csillagokként csapn széjjel.

A többi asszony fegyverrel szá szembe a pogányokkal.

– Üssétek! Üssétek! – bömböli a feln meti kovács.

Dobó a falra térdelve, ziháló mellel meredt szemmel néz alá, míg kardjáról szakálláról csepeg a vér.

Az egri vár védôinek diadala

A borzalmas ostromra három napig halot hordás következett. A törököknek csup a külsô vár falai alól nyolcezer halott kellett elhordaniuk.

A következô napon az egriek ne ágyúszóra virradtak. A török sátrak ott f hérlettek a halmokon és a hegyoldalako de törököt nem lehetett látni sehol. Aho nézegetik a török sátrak különös csende ségét, egyszer csak megszólal valaki: – Elmentek!…

Mint a sebesen harapódzó tûz a szár avaron ismétlôdik a szó szanaszét a vá ban. A török csakugyan megszökött. A pasák még egy ostromot akartak, de janicsárok a pasák sátora elé csapkodt fegyvereiket, dühösen kiáltozták: – Nem harcolunk tovább! Allah a m gyarokkal van!

Ahmed pasa ott a sereg színe elôtt sír és szakállát tépve szidta Ali pasát. – Alávaló nyomorult! Rossz akoln mondtad Eger várát, juhoknak a benn levô népet, most vidd a szultán elé ezt gyalázatot!

Csak a bégek közbelépésén múlt, ho a két pasa össze nem verekedett a hads reg színe elôtt.

94

Székely Bertalan: Egri nôk 1867, vászon, olaj, 226 x 176 cm Magyar Nemzeti Múzeum