Page 128 - borito_ok_nagy.indd

126

A HANGOK JELÖLÉSE

A SZAVAK

A SZÓFAJOK I. Az ige

Az ige cselekvést (pl.: olvas, fest, ugrál), történést (pl.: hervad, múlik, elszárad), létezést (pl.: van, lesz, nincs, volt) jelentô szó. Az ige ragozása:

Az ige személyragja megmutatja a cselekvô számát és személyét. Az igeidôk:

Az igekötôs igék:

Az igekötô módosítja az ige jelentését.

Gyakori igekötôk: be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, keresztül, össze, vissza. • Ha az igekötô közvetlenül az ige elôtt áll, egybeírjuk az igével (pl.: benyit, eldob). • Ha az igekötô az ige után áll, különírjuk az igétôl (pl.: adjuk oda, nézd meg).

• Ha az igekötô és a hozzá tartozó ige között más szó is van, mind a három szót különírjuk (pl.: ki se néz, be is jön, fel akar mászni).

A szavak jelentése

1. Rokon értelmû szavak (pl.: fut, szalad, rohan; pillangó, lepke) 2. Ellentétes jelentésû szavak (pl.: jó – rossz; jön – megy) A szavak szerkezete

A szóelemek: szótô + toldalék(ok)

Pl.: autó k pad ok ban

szótô toldalék szótô toldalékok

Magánhangzók

rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú

a, e, i, o, ö, u, ü

á, é, í, ó, ô, ú, û

b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, z

bb, cc, dd, ff, gg, hh, jj, kk, ll…

cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs

ccs, ddz, ggy, lly, nny, ssz…

dzs ddzs

Mássalhangzók

egyjegyû kétjegyû háromjegyû

Egyes szám Többes szám 1. személy ír ok ír om ír unk ír juk

2. személy ír sz ír od ír tok ír játok

3. személy ír ír ja ír nak ír ják

Múlt idô (már végbement)

Jelen idô (most megy végbe)

Jövô idô (majd végbemegy)

tanultam, nézted, ásott, futottak

tanulok, nézed, ás, futnak

tanulni fogok, majd nézed, ásni fog, holnap futnak

Jele: -t vagy -tt Jele: Ø

Ajövô idôt kifejezhetjük -ni tol-dalékos szóval és a fog segéd-igével, valamint jelen idejû igé-vel és egy jövôre utaló szóval.