Page 129 - borito_ok_nagy.indd

127

II. A fônév

A fônév élôlények (pl.: ember, zsiráf, Vuk), élettelen tárgyak (pl.: autó, ház, híd), gondolati dolgok (pl.: öröm, erô, tündér) neve. A fônév fajtái:

A fônév a mondatban toldalékokat kaphat:

• a többes szám jelét (-k) (pl.: rigók, fák, virágok, almák);

• különféle ragokat (pl.: könyvet, könyvbe, könyvben, könyvbôl, könyvrôl, könyvvel).

III. A melléknév

A melléknevek élôlények, élettelen dolgok tulajdonságát megnevezô szavak (pl.: kedves, könnyû, vidám).

A melléknevek fokozása:

Köznév

Több hasonló élôlény, élettelen vagy gondo-lati dolog közös neve.

Pl.: lány, újság, folyó, iskola, könyv, álom, róka

Tulajdonnév

Valakinek vagy valaminek a saját, megkü-lönböztetô neve.

Pl.: Éva, Sajó, Gyôr, Mátra, Petôfi Sándor, Lánchíd

Alapfok Középfok Felsôfok jele: Ø jele: -bb jele: leg-… -bb

új szép olcsó

újabb szebb olcsóbb

legújabb legszebb legolcsóbb

A MONDATOK

A beszélôi szándékokat különbözô mondatfajtákkal fejezzük ki.

Mondatfajta Beszélôi szándék Példa Kijelentô mondat Közlés, kijelentés, megállapítás Este színházba megyünk. Kérdô mondat Érdeklôdés, tudakozás Ki játssza a fôszerepet? Felkiáltó mondat Felkiáltás, érzelem kifejezése Hû, de szép a díszlet!

Óhajtó mondat Kívánság, óhaj, vágy Bárcsak cirkuszba is mehetnék! Felszólító mondat Felszólítás, kérés, parancs, tiltás Ne beszélj hangosan!