Page 136 - borito_ok_nagy.indd

A 3. osztályban tanult fogalmak magyarázata

ellentétes jelentésû szavak ◆ Az ellentétes jelentésû szavak tartalma egymással ellentétben áll.

felkiáltó mondat ◆ A felkiáltó mondattal indulatainkat, érzéseinket (örömöt, fájdalmat, meglepôdést stb.) fejezzük ki. Írásban a felkiáltó mondat végére felkiáltójelet (!) teszünk.

felszólító mondat ◆ A felszólító mondattal kérünk, parancsolunk, felszólítunk vagy tiltunk. Írásban a mondat végére felkiáltójelet (!) teszünk.

fônév ◆ A fônév olyan szófaj, amelyikkel élôlényeket, élettelen tárgyakat vagy gondolati dol-gokat nevezünk meg. A fônévnek két fajtája van: a köznév és a tulajdonnév.

határozatlan névelô ◆ A fônevek elôtt álló hangsúlytalan egy szó határozatlan névelô. Nem mutatja meg pontosan, hogy kirôl vagy mirôl van szó.

határozott névelô ◆ A fônevek elôtt álló a, az szavak határozott névelôk, mert egy meghatáro-zott dolgot jelölnek. Magánhangzóval kezdôdô szó elôtt az, mássalhangzóval kezdôdô szó elôtt a határozott névelôt használunk.

ige ◆ Az ige cselekvést, történést, létezést kifejezô szófaj.

igei személyrag ◆ Az igék ragozhatók. Az ige személyragja kifejezi a cselekvô számát és személyét.

igeidô ◆ Kifejezi, hogy mikor történnek az események.

igekötô ◆ Az igekötô módosítja az ige jelentését. Gyakoribb igekötôk: be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza.

jelen idejû ige ◆ A jelen idejû igék azt fejezik ki, hogy a cselekvés, történés, létezés most megy végbe.

jövô idejû ige ◆ A jövô idejû igealakokat akkor használjuk, amikor a cselekvés, a történés még nem következett be. A jövô idôt kifejezhetjük -ni toldalékos szóval és a fog segédigével, vala-mint jelen idejû igével és egy jövôre utaló szóval.

kérdô mondat ◆ A kérdô mondattal kérdezünk, tudakozódunk, érdeklôdünk arról, amit nem tudunk. Írásban a kérdô mondat végére kérdôjelet (?) teszünk.

kijelentô mondat ◆ A kijelentô mondattal közlünk, kijelentünk, megállapítunk valamit. Írásban a kijelentô mondat végére pontot (.) teszünk

134