Page 85 - fog3_borito.indd

83

A 3. osztályban tanult fogalmak magyarázata

anyaggyűjtés   A fogalmazás megírásához először anyagot gyűjtünk. Ezt többféle módon is megtehetjük: megfgyeléssel (tapasztalással), olvasással, elképzeléssel, emlékezéssel (élmény alapján).

befejezés   Lezárja az esemény bemutatását. Tartalmazhat megállapítást, állásfoglalást, véleményt, érzelmet, kívánságot, tanulságot.

bekezdés   Ha hosszabb szöveget írunk, az új gondolatsor első mondatát új sorban és bel-jebb kezdjük el.

bevezetés   A bevezetés a fogalmazás első része. Bemutatja a szereplőket, az események helyét, idejét, okát, elindítja a tárgyalásban szereplő eseményeket.

cím   A cím többnyire rövid, érdeklődést keltő, elárulja, hogy miről fogunk olvasni vagy írni.

elbeszélés   Azokat a szövegeket, amelyek eseményekről szólnak, elbeszélésnek nevezzük.

ellentétes jelentésű szavak   Az ellentétes jelentésű szavak tartalma egymással ellentét-ben áll.

időrend   Az elbeszélő fogalmazásban az eseményeket általában a megtörténésük sor-rendjében, időrendben írjuk le, mondjuk el.

leírás   Élőlények, tárgyak, tájak stb. bemutatása szóban vagy írásban.

mondat   Gondolatainkat mondatokkal közöljük. A mondatot szavak egymáshoz kap-csolásával alkotjuk.

párbeszéd   Két vagy több szereplő beszélgetését párbeszédnek nevezzük. Mondataikat legtöbbször a mesélő kiegészítései kötik össze, teszik folyamatossá.

rokon értelmű szavak   A rokon értelmű szavak jelentése azonos vagy nagyon hasonló.

szöveg   A szöveg egymással összefüggő mondatokból épül fel. Minden mondat valami újat közöl a témáról.

tagolás   Az elbeszélő fogalmazás szövege részekre (bevezetés, tárgyalás, befejezés) bont-ható. A részek kezdetét írásban bekezdés jelzi.

tárgyalás   A tárgyalás az elbeszélés leghosszabb része, mely megismerteti az eseménye-ket. Több bekezdésből is állhat.

fogalmazas3.indd 83 2/21/11 2