Page 102 - hetsznvilag.indd

100

A legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi istván annak a Széchényi Ferencnek volt a fia, aki egész könyvtárát, képtárát és régiséggyûjteményét az ország-nak ajándékozta. Ezzel 1802-ben megve-tette a nemzeti múzeum alapjait, amely-nek fenntartásáról maga gondoskodott, míg élt.

Fia, Széchenyi istván elôször katonai pályára lépett, és végigharcolta a francia háborút. mikor a béke helyreállt, otthagyta a katonaságot. idejének egy részét magyar-országi birtokain, más részét külföldi utazá-sokkal töltötte. itthon látta a magyar nemzet elmaradottságát, és elhatározta, hogy életét hazája felemelésének szenteli.

Az 1825. évi országgyûlésen a leg-sürgetôbb feladatnak azt tartották, hogy a magyar nyelvért tegyenek valamit. Érezték, hogy az anyanyelv milyen nagy kincse a

népnek, s tudták, hogy a nemzetek csak addig élnek, míg nyelvüket megbecsülik. Elhatározták, hogy a magyar nyelvet taníta-ni fogják az iskolákban. Szükségét látták annak is, hogy a magyar nyelv kimûvelésére megalapítsanak egy tudós társaságot. napokig folytak a tanácskozások a magyar nyelv dolgáról, de a sok szép beszéddel semmire sem jutottak. Ekkor fel-állt gróf Széchenyi istván, s egyszerû sza-vakkal, nagylelkûen felajánlotta egyévi jövedelmét a tervezett társaság megalapítá-sára. Ezután többen követték példáját, így hamarosan megalakult a magyar tudós társaság, amely a magyar tudományos Akadémia elôdje volt.

Széchenyi egymás után írta híres könyve-it. Ezekben elmondta, mire van szüksége a magyarságnak, ha utol akarja érni a többi mûvelt nemzetet. hirdette, hogy a magyar nemzetnek mindenekelôtt gazdagodnia kell. De a vagyonosság elsô feltétele az okos gazdálkodás. Ez pedig csak úgy lehet-séges, ha mindenki szerezhet földbirtokot, és az országos terhek viselése mindenkire kiterjed.

Azért, hogy terveit megvalósíthassa, Széchenyi több társaságot is alapított. Ô volt az országos Gazdasági Egyesület, az elsô Lótenyésztô Egyesület és a pesti nemzeti Kaszinó megalapítója. nevéhez fûzôdik a dunai és a balatoni gôzhajózás elindítása, a Lánchíd építése, a tisza és a Vaskapu szoros szabályozása, a hazai ló-verseny kezdete.

Széchenyi munkája révén az ország húsz év alatt többet fejlôdött, mint az elôtte lévô két évszázadon át. méltán nevezte ôt Kossuth Lajos „a legnagyobb magyar”-nak.

s eBestyÉn g yuLa nyoMán

Kérdések,­feladatok

1. Mondd el, milyen tettei voltak Széchenyi Istvánnak az ország fejlesztése érdekében! 2. Soroljátok fel, milyen építmények ôrzik a legnagyobb magyar emlékét! 3. Értelmezzétek! „a nemzetek csak addig élnek, míg nyelvüket megbecsülik” 4. Fogalmazd meg, miért kell vigyáznunk anyanyelvünkre!

hetsznvilag.indd 100 2/21/11 3