Page 105 - hetsznvilag.indd

Az 1837–38-as tél zord és kemény volt. A fagyban már decemberben megállt a Duna jege. majd hirtelen enyhülés követke-zett be. A folyó vízállása nôtt. Buda mélyeb-ben fekvô utcái víz alá kerültek. Január ele-jén a hirtelen felerôsödô fagyban a folyó beállt, és a pesti oldalon fenékig lefagyott. A hónap derekán erôs havazások voltak. Szinte méteres hótakaró borította a jeget. Február végére újra enyhülés jött: olvadás és esô siettette a katasztrófát.

A feltorlott jeget maga elôtt taszító óriási víztömeg március 13-án ért le pestre. Este átszakadt a gát, és a várost elöntötte a Duna. pest 4245 háza közül 2281 dôlt össze, tehát elpusztult a városnak több mint a fele. Wesselényi miklós március 14-én hajnal-ban vetette bele magát a mentési küzde-

lembe. Életét kockáztatva ment csónakon, hogy emberi életeket és javakat megment-sen. napokon keresztül alig aludt. naplójában így ír ezekrôl a napokról: „A pusztulás mindezen rémítô óráiban sok becsületes ember volt, ki fáradságot s veszélyt nem kerülve mentette az embereket… Képzeltem, hogy a külváros szegény la-kosai minô rémületben lehetnek. Sok ezer élet forgott veszélyben. Már akkor kezdet-tek a házak omlani és düledezni.”

pest város három legszomorúbb éjszaká-ján ezren s ezren hallották a nevet: Wesse-lényi miklós. Ô volt szabadulásuk reménye a mindent elöntô víz szörnyû fogságából. Budapesten ma is ôrzi holló Barnabás emléktáblája az árvízi hajós emlékét.

1. Készítsetek idôjárásjelentést 1838 telérôl és márciusáról! 2. Írj tudósítást az árvízi mentésrôl!

3. Fogalmazd meg, miért volt borzalmas az árvíz!