Page 150 - hetsznvilag.indd

A tokaj-hegyalja 27 települést foglal magá-ba. A terület a világ elsô zárt borvidéke volt. 1737-ben egy királyi rendelet sorolta fel a településeket, amelyek határában alkalmas szôlô termelhetô. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szôlômûvelési hagyomá-nyok eredeti formában élnek tovább e vidé-ken. Ez indokolta, hogy 2002-ben a borvi-déket világörökségi területté nyilvánították. Kilenc településen folyik kiemelkedô bor-termelés: tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrog-kisfalud, mád, mezôzombor, rátka, Szegi, tarcal, tállya.

magyarországon már gyermekként meg-tanulja az ember a himnusz soraival: „tokaj szôlôvesszein nektárt csepegtettél…”. ismert a napkirálynak (xiV. Lajos, francia király) tulajdonított mondat, miszerint a tokaji „a királyok bora és a borok királya”

(„Vinum regum – rex vinorum”). A tokaji aszú néven elterjedt borspecialitást az év-századok során világszerte mindenütt meg-ismerték.

A szôlômûvelés tokajban ôsidôk óta jelen van. A leletek tanúsága szerint itt került elô a mai szôlôfajták közös ôsének tekinthetô ôsszôlô levelének lenyomata. további különleges értéket jelent, hogy a közeli hegyek magasabb övezeteiben meg-települt kocsánytalan tölgy a hordókészítés kiváló alapanyaga. A hordó fája jelentôsen befolyásolja a bor érési folyamatát, és kedvezô hatással van aromájára és színére is. A „zempléni tölgy” régóta ismert a nem-zetközi borvilágban, hiszen erdeinek fája közepesen kemény, kopásálló, és kimon-dottan tartós.

1. Fogalmazd meg, mi indokolta, hogy a borvidéket világörökségi területté nyilvánították! 2. Bizonyítsd, hogy a „zempléni tölgy” kedvezô hatású a bor érési folyamatára!