Page 160 - hetsznvilag.indd

A Velencei-tó nyugati végében, a Bakony és a Velencei-hegység között fekszik az egyik legrégibb magyar város, Székesfehérvár. A tó mocsarai között Géza fejedelem emel-tette az elsô kôvárat 970 körül. istván, ki-rállyá koronázása után, az ország fôvárosává tette Fehérvárt. Ez azt jelentette, hogy nem-csak itt éltek a királyok, de itt koronázták meg, késôbb pedig itt is temették el ôket. A királysírok nagy részének ma már csak emlékét ôrizzük, mert amikor a törökök elfoglalták a várost, a márvány fedôlapokat felrobbantották, és az ott nyugvó halottak-ról leszedték a drágakövekkel kirakott ko- ronákat és arany ékszereket. Királyaink csontjait ezek után szanaszét szórták. Két sír azonban mégiscsak megmenekült. Éppen 1848 augusztusában egy kút ásása közben bukkantak rájuk a munkások. A tudósok kide-rítették, hogy iii. Béla és felesége, Anna király-né koporsóját találták meg.

A régészek azóta feltárták az ezeréves székesegyház megmaradt részeit. Ez a mai városközpontban látható, romkertnek hív-ják. itt látható istván király eredeti kô-koporsója is.

ma is kedvelt turisztikai célpont és ki-emelkedôen fontos nemzeti emlékhelyünk Székesfehérvár. több múzeum, szobor és templom található a városban. Kiemelkedô látványosságai az országalmát megformázó szökôkút vagy a gyönyörû mátyás király emlékmû.

A középkorból legérintetlenebbül fenn-maradt épület a Szent Anna-templom, ez a hely ôrzi híven azoknak az idôknek az emlékét, amikor a város neve még Alba regia volt.

A város egyik leghíresebb szülötte Ybl miklós, de élt itt Vörösmarty mihály és Weöres Sándor is egy ideig.