Page 161 - hetsznvilag.indd

minô ragyogás, mennyi mosoly, mekkora élet a nyári nap sugarai alatt! Színe örökké változik: ezüst és arany, smaragdos zöld és acélos kék, amint a verô napfény, rajzó bárányfelhô vagy viharos felleg terül el az égen. nézz az égre, és meglátod a Bala-tont, nézz a Balatonra, s meglátod az eget! S a szél, ha támad, a hullám is feltámad. ugrál, játszik, kergeti egymást, cseveg, csattog, kiabál egymásra, ha nekimelege-dett, habos fürtökkel ékesíti fel homlokát. Ezer szárnyas mulat a nádas körül. ott fürdik a libuc 1 , ott piperézi magát a zöld, aranyfejû tôke, ott kergeti egymást a gyöngy-kacsa, s ott áll komolyan a sekélyen és néz magasra tartott fejjel a sudárnyakú gém.

Ôrködik a világ felett. De nem ügyel ôrá a sirályok serege. hosszú, fehér szárnnyal cikáznak és kiabálnak a vizek fölött, s le-le-csapnak, ha ostoba kárász vagy ábrándozó garda közel jön a víz felszínéhez.

S ha leszállott a nap: új fény, új élet, új ragyogás. Szép a hold az égen, de sokkal szebb a Balaton tükrén. Száz csillagnak ezer tündöklése az apró hullámokon. Kia-bálva suhog éjjeli tanyájára a vadludak serege s nagyot csobban, mikor leverôdik a vízre a nádason belül. Kevés ideig még tár-salognak egymással, s aztán ki-ki szárnya alá teszi fejét s alszik nyugodt lelkiismeret-tel. csak az ôrgúnárok vigyáznak feltartott fejjel, nyitott szemmel.

Mily más a téli Balaton!

megállsz az akarattyai szilfánál s szemed körüljár a messze vidéken. Elôtted valami fehér szürkeség. Az volt egykor a Balaton vidám arca. most nem ismersz rá. tihany ködfelhônek látszik. tornyát a hegyen s jegenyefáját a révnél elnyelte a télnek sugaravesztett világossága. Az ôsi, csopaki és arácsi hegyek egymásba olvadnak, lába-ik összenôttek a parti jéggel. Erdôk, mezôk, nyaralók egyszínûvé váltak. A fényes víz

helyén fénytelen avar. imitt-amott hófuva-tagok nyoma. Se madár, se ember, se vitor-lás, se gôzös sehol. még a nádat is eltemet-te a hó. túl a réven, túl tihanyon a boglári és fonyódi domboknak nyomuk se látszik. Elôtted áll a nagyvilág, s te nem látsz belôle semmit. néha délelôttönként itt-ott a messzeségben feltûnik néhány fekete pont. S mintha mozogna is. Ezek halászok. Vagy léket vágnak, vagy a kerítôhálót szedik össze. Ezen kívül semmi élet.

e ötvös k ároLy