Page 30 - hetsznvilag.indd

Volt egyszer két testvér, az egyik nagyon gazdag volt, a másik nagyon szegény. A gazdagnak sok földje volt, nagy ménese 1 , gulyája 2 , a szegénynek még csak egy sovány kecskéje se, de gyereke annál több, míg a gazdagnak se fia, se lánya nem volt. Elküldi egyszer a szegény ember az egyik gyereket, hogy kérjen a gazdagtól valami kis lisztet meg savót 3 , hadd egyenek vala-mit. De bizony a gazdag testvér nem adott semmit, a szegény ember gyereke sírva jött haza.

Bánkódott a szegény ember eleget, hogy a gazdag testvére nem segíti semmivel. Sír-tak a gyerekek, hogy éhesek, hát fölkereke-dett a szegény ember, elment a szomszéd faluba dolgozni. Este, mikor hazafelé ment, látta, hogy az erdôben tûz ég. Gondolta, megmelegszik egy kicsit, mert nagyon hi-

deg volt. mikor közelebb ment a tûzhöz, látta, hogy egy öregember ül a tûz mellett. – Jó estét, öregapám! – köszön a szegény ember.

– neked is fiam! hát te merre jársz? A szegény ember elpanaszolta bánatát, aztán elköszönt az öregtôl és hazament. otthon még jobban sírtak a gyerekek, mert egész nap alig ettek valamicske krump-lit, és nagyon fáztak is.

A szegény ember azt mondta a feleségé-nek:

– Eredj el a testvéremhez, adjon legalább egy kis parazsat, mert megfagynak a gyere-kek!

Elment a szegény asszony, de csakhamar sírva jött vissza, mert a gazdag testvér még parazsat sem adott.

– no, majd hozok én – mondta a sze-gény ember –, csak egy kicsit messze van. És elindult vissza az erdôbe.