Page 7 - hetsznvilag.indd

5

Ennyien együtt éjszaka. A sátorban kilenc fiú van. Különös, mert én még soha ennyi gyerekkel nem aludtam. Különben jó fiúk nagyon, s meleg, sekély a Balaton, biztosan megtanulok úszni. És klassz volt a számháborúsdi, s tábortûz volt már másnap este, s eldugtuk Zsolt egyik cipôjét, jót röhécseltünk, míg kereste. És nagyon szép erre a környék, s a hasunkat tömjük degeszre,

de azért délben megszokásból együtt üvölt a pajti-tábor, hogy „cserhát, mátra, retyezát, repe, repe, repetát!” csak este furcsa egy kicsit. A hátizsákomban matatva az otthonunk illatait

beszívom jó mélyen magamba.

ingek, zsebkendôk, kis tárgyak szaga…

ne féljetek: nem, nem szököm haza!

Mi újság?

Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a tá-borból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már.

Én általában tudom, hogy mi újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi.

De ôk csak tovább erôltették, hogy mért kell énbelôlem minden szót harapófogóval kihúzni, hát mért nem tudom elmondani, hogy milyen volt. mondtam, hogy jó.

De ez sem volt nekik elég.

mutasd már magad, hadd nézzelek, hiszen ezer éve nem láttalak! mondta anyu, mert ô mindig szeret túlozni.

no halljuk, merre jártál, mi szépet láttál? kérdezte apu, mintha nem tudná, hogy Balatonszabadi-Sóston, ahol ô is járt. És nekem mit hoztál? rángatott az öcsém, mert ôt sose az érdekli, aki jön, hanem az, amit hozott.

hát odaadtam neki a kagylóvitorlást, hogy legyen vele boldog, de nem volt, mert csak forgatta, hogy ezért ugyan kár volt pénzt adni. még szerencse, hogy a Zsombó, aki ajándékba csinálta nekem, nem hallotta.

J anikovszky É va

Levél a táborból

k iskun F arkas L ászLó

hetsznvilag.indd 5 2/21/11 3