Page 85 - hetsznvilag.indd

83

Tudni illik, hogy mi illik

Kö­szö­nés

Elsôként a köszönést kell megtanulni, vagyis azt, hogy találkozáskor, búcsúzáskor hogyan köszöntsük ismerôseinket, rokonainkat. Nagyon szép magyar köszöntések a kü­ lönbözô napszakokra vonatkozó jókíván­ ságok. Jó reggelt, jó napot, jó estét, jó éj­ szakát kívánva köszönthetjük a legszebben egymást. A széles mosollyal mondott „Jó napot kívánok” nem azonos az odavetett „Jó napot”­tal.

A gyermekek köszönthetik szüleiket, nagyszüleiket, illetve a hölgyeket „Kezét csókolom”­mal. A köszönés elmulasztása illetlen! Az köszönjön elôbb, aki elôbb látja meg az ismerôsét, hozzátartozóját, az, aki belép egy helyiségbe; fatalabb az öregnek; férf a nônek.

Be­mu­tat­ko­zás

Bemutatkozásnál mindig a teljes nevünket mondjuk hangosan és érthetôen, annak a személynek a szemébe nézve, akinek be­ mutatkozunk.

Kéz­fo­gás

Nálunk az egyik legáltalánosabb üdvözlé­ si forma a kézfogás. Mindig a vendéglátó nyújtja a kezét a vendégnek, idôs a fatal­ nak, nô a férfnak. Vagyis éppen fordítva, mint ahogy a szóbeli köszöntésnél ajánlot­ tuk. A kinyújtott kezet illetlenség nem elfo­ gadni, még akkor is, ha az illemszabályok szerint éppen nem neki kellett volna kezet nyújtani.

A jó kézfogás határozott, de nem szoron­ gatás és nem rángatás.

Meg­szó­lí­tás

Általános szabály, hogy a családon kívüli fel­ nôtteket a gyerekek magázzák. A felnôttek­ nél a megszólítás lehet … néni, … bácsi. Illetlen az olyan megszólítás, amely csak fgyelemfelhívást fejez ki. Ilyen a füttyentés, a hé, a halló kiabálása.

Az ismerôs gyereket mindig a keresztne­ vén szólítsd meg! Esetleg becenevet is hasz­ nálhatsz, de csak akkor, ha a megszólított ezt szívesen fogadja, szívesen használja.

hetsznvilag.indd 83 2/21/11 3