Page 109 - Iresz_86ig.qxd

107

A Nyírségben és a Rétköz-ben az 1878-as években már jelentôs mennyiségû burgo-nyát termeltek. De fontos árucikk volt az itt termett dohány is. A 20. században megkezdôdött a napraforgó, a cukorrépa és a nagyon finom zamatú téli alma ter-mesztése. A vidék terménye-ire támaszkodva kialakult a malom- és növényolajipar. A vidék valamikor jelentôs útvonal volt az Erdélybôl a to-

kaji átkelôhelyig szállított sónak. Kialakultak a jelentôsebb városok: Nagykálló, Mátészal-ka, Kisvárda, Nyírbátor .

A vasút elterjedésével fontos közlekedé-si csomópont lett a mai megyeszékhely, Nyíregyháza.

A népmûvészetek hagyományai ma is élnek. A híres kállai kettôs, az ökörítói fer-

Nyíregyháza-Sóstó

geteges zenéje-tánca. A szép paszabi szôttes, a beregi ke-resztszemes eljut Európa több országába.

Tiszacsécsén megtekint-heted Móricz Zsigmond szü-lôházát, majd Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc síremlékét. A kisvárdai vár ódon falai ma a nyári színjátszásnak ad-nak otthont. Nyírbátor a XIV. század közepén már fejlett mezôváros volt. Az 1300-as években épült minorita temp-lom és a mellette álló kolostor ritka látvá-nyosság. A kolostor ma az ország egyik leglátogatottabb múzeumának, a Báthory István Múzeumnak ad otthont.

A minorita templomba temették 1493-ban Báthory István erdélyi vajdát. A várostól nem messze található a bátorligeti ôsláp, amely természetvédelmi terület.

Mivel foglalkoztak az emberek régen Szabolcs-Szatmár-Bereg területén? Kik voltak e vidék író-költô fiai?

Milyen természetvédelmi terület található Nyírbátor közelében?

Nyírbátor, református templom