Page 151 - Iresz_86ig.qxd

A rozst általában úgy ismerik, mint búza-pótlót. Olyan helyeken terem, ahol hidegebb, esôsebb az idôjárás, vagy ahol gyenge mi-nôségûek a földek. Ezeken a helyeken töb-bet terem, mint az igényesebb búza. A rozst akkor vetik, amikor az ôszi búzát, és akkor is aratják. Szára mindig hosszabbra nô, mint a búzáé.

Az árpa is a gabonafélék nagy családjá-ba tartozik. Magját kenyéradaléknak is fel-használják. Különösen a régi egyiptomiak és rómaiak fogyasztották szívesen. Nagyon igénytelen, és mindenféle földben megte-rem. Napjainkban már nem vetnek belôle annyit, mint régen, inkább takarmánynak használják.

A tavaszi árpa szolgáltatja a sör alap-anyagát. Amikor nálunk beköszönt az aratás ideje, legelôször az ôszi árpa kerül kasza alá vagy a kombájn vágó kései elé.

A rokonok közül való a zab is. Ez is fon-tos ôszi takarmány. Arról lehet megismerni a határban, hogy a szárán nem az ismert kalász ül, hanem a kalászkák külön-külön hosszú kis ágakon lengedeznek a növény

Zab, rozs és árpakalászok

149

tetején. A másik érdekessége, hogy amikor a többi gabona már régen a magtárban pi-hen, a zabot csak akkor kezdik aratni. A za-bot régen kenyérkészítésre is használták. Ma inkább állatokkal, fôleg lovakkal etetik.

Nóber Imre A kenyér története címû

könyve nyomán

Gabonafélék

Melyek a búzanövény rokonai?

Búzakalászok