Page 58 - Iresz_86ig.qxd

virággal, cserjével, bokorral, lepkével, bogár-ral, méhvel, hangyával, pocokkal, cickány-nyal, négylábú vaddal és szárnyaló madárral. És különbözô fák ága-bogával, sokféle leve-lével, gyümölcsével, tokjával, makkjával, kér-gével. (...)

56

A Kárpátok, Alpok öreg fenyvesei bizo-nyára fenségesebbek a mi lombos erdeink-nél. Szédülô szemmel nézünk fel szálegyenes törzseik harminc-negyven méteres magassá-gaiba. Illatuk is feledhetetlenül az orrunkba

ragad. De a fenyvesek régiója mégis halott vi-lág az alacsonyabb vidékek lombos erdeihez képest.

A fenyôk lehullott, vörösbarnára fonnyadt tûje nehezen korhad. Ujjnyi-arasznyi-könyök-nyi vastagon lepi be a fák alját: nemigen bír áttörni rajta se fû, se virág.

Erôsen szétterülô ágaik alatt bokrokat is ritkán tûrnek a fenyôk. Tömött koronájuk hû-sében-árnyékában kevés a madár és a vad. A lombos erdôk viszont – kivált a nálunk oly elterjedt tölgyesek – élettel teltek: fûvel,

Lombos erdô

Egy több száz éves platánfa

Egy óriás fa

„Erdôkerülôben”