Page 67 - Iresz_86ig.qxd

65

tûnnek fel rajta. Nem minden levél színese-dik egyformán. A szilfák, szomorúfûzek és japán cseresznyefák levelei erôs sárgákká válnak a rezgô nyárfákkal, vadgesztenyék-

kel és jegenyékkel együtt. A nyírfák arany-színûek lesznek. A juharfák a skarlátvörös árnyalataiban pompáznak. Némelyik tölgy megsárgul, a másik homokszínû lesz. A le-velek nem azonos idôpontban színezôdnek el. Egy domb egyik lejtôje még zöld lehet, mikor a másik már megváltoztatta a színét. A déli fekvésû domboldal több napfényt és meleget kap. Ha naponta figyeled, látni fo-god, hogy a fa a csúcsától lefelé vagy kívül-rôl befelé színesedik.

Amikor a levél elöregszik, a legenyhébb fuvallat hatására is lepereg. Repülnek, su-hannak, lengenek, láthatatlan bölcsôkben ringanak. Zizegnek, zörögnek a talpad alatt. Sustorognak, amikor átgázolsz a járda mel-letti levélhalmokon. Esô után levélcsomók tapadnak a cipôsarkadhoz. A félig elkorhadt levelek tavaszig nedves lepelként védik a zsenge hajtásokat.

Néha a köveken látható egy-egy régen elenyészett levél lenyomata. Körvonalai arra emlékeztetnek, milyen sokfélék és múlan-dók a földi dolgok. Az évszak ragyogásá-ban megmutatkozik a természet örök kör-forgása.

Miért hullanak le ôsszel a levelek?

A vadszôlô ôszi „ruhája”

Levelek Levélszônyeg