Page 70 - Iresz_86ig.qxd

68

És estefelé megszólal az elsô fülemüle. Szerényen szólal meg, de mire a feketeri-gók elhallgatnak, már zengôvé bátorodik az ének. Másnap már kettô szól, harmad-nap már nem tudom megszámlálni, hogy mennyi. Megjöttek! Lepihentünk, éjjel van, s nô a fülemüleének. Most már közelebb került az ablakhoz. Kettô csattog a közel-ben, s túl a patakon, a sûrû bokrosban, mintha a két vezérénekes kísérte volna, tíz is dalol. – Alszik? – szólok be feleségemnek a belsô szobába. – Nem lehet. Itt szól a vad-rózsabokron, az ablak elôtt. – Én sem alszom. Az enyém itt ül a szomszéd almafán... Erdô alatt, magányos völgyben lakunk, a nagyvárostól messze. Hangversenyekre nem járhatunk, de a fülemülekoncert hete-ken át kárpótol érte. Van olyan fülemüle is, amelyik nem hallgat el reggel, nappal is folytatja az éneklést mámoros telhetetlen-séggel. A kicsi szíve telis-tele van, a dalt csak úgy önti, önti. Mikor pihen meg? Mert este újra beáll a nagy koncertbe. S van egy cso-dálatos esti óra. Az az idô, mikor a fekete-rigók még énekelnek, s a fülemülék már rá-kezdik az éneket. Olyan ez, mintha fuvolák kísérnék egy gazdag hangszerelésû karé-nek vezetôszólamait. Az ilyen estét ne sza-laszd el: ülj le a patakparton, ahova utánad

száll az almafák virágillata, s nyisd ki szíve-det annak a muzsikának!

Csokonai sokat gyönyörködhetett a fü-lemüledalban. Muzsikusfüle volt, s meg is figyelte – talán a Nagyerdôben – a változa-tukat.

Fülemülék

Fülemülék

Fülemüle

Mely madarak énekét hallgatta a költô? Mikor énekel a fülemüle? Te milyen madarak énekét ismered föl? Fülemüle tojásai