Page 16 - ap040908_kesz_konyv

1414

A zöldségeskertben, a gyümölcsöskertben és a szántóföldön termesztett növényeket kultúrnövényeknek nevezzük. Minden kultúrnövény eredete egy vagy több vad növényre vezethető vissza.

A kultúrnövények a válogatásnak, nemesítésnek köszönhetően különböznek vadon élő tár-saiktól. Bizonyos részeik jóval nagyobbak; például a gyökerük (retek, sárgarépa), a gumójuk (bur-gonya), a hagymájuk, a levélszáruk (rebarbara, zeller), a levelük (káposztafélék), a virágzatuk (brok-koli) vagy a termésük (tök, gyümölcsfélék).

Fogyasztható részeik nemcsak nagyobbak, de sokkal ízletesebbek és tápanyagokban gazdagabbak, mint vadon élő társaiké. A Napot méltán nevezzük a legősibb, természetes sza-kácsnőnek. Fényével és meleg sugaraival segíti a növények fejlődését. A zöldségfélék és gyü-mölcsök a Nap jótékony hatására zamatosabbak lesznek, több tápanyagot tartalmaznak. A kultúrnövényeket az ember gondozza, közöttük nem folyik a küzdelem a helyért, a fényért és a tápanyagért. Vadon élő társaiknak mindezekért meg kell küzdeniük. Az ember a kultúrnö-vényeket a legmegfelelőbb talajba ülteti, ellátja tápanyaggal, védi a kártevőktől, a betegsé-gektől, a fagytól.

Az emberek az évszázadok során összegyűjtött tapasztalataikkal igyekeznek olyan növénye-ket termeszteni, amelyek gazdaságosak, és bő termést biztosítanak. Megpróbálják kiküszöbölni az időjárás vagy az évszakok okozta hátrányokat. A gyakori szél kedvezőtlen hatással van a nö-vények fejlődésére. Csökkenti a talaj mentén a felmelegedést, és mivel elősegíti a párolgást,

elvonja a talajból és a növényektől a vizet. A legtöbb növénynek igen magas a fényigénye. Ezeket olyan helyre kell ültetnünk, hogy minél kevesebb árnyékot kapjanak.

A növénytermesztés eredménye függ a napfényes órák számától, a csapadéktól, a talaj tápanyagtartalmától és a szakszerű gondozástól.

A talaj termőképességét komposzt vagy istállótrágya hozzáadásával nagymértékben javít-hatjuk.

Kultúrnövények

Hagyma, paprika, paradicsom Gyümölcsök