Basic HTML Version
– Ide gyeljetek, cigányok! Mit szólnátok hozzá, ha gyermekeimmé fogadnálak ben-
neteket?
– Mire lenne jó ez nekünk? – kérdezte akadékoskodva az öreg jósasszony.
– Nem is tudom… – gondolkodott félhangosan a Nap. – Talán azért, mert nekem
nincsen gyermekem. Azért gondoltam rátok, mert ti szüntelenül úton vagytok, s én
egész nap veletek lehetnék: óvnálak benneteket a bajtól, a veszedelemtől, s örökké az
arcotokra varázsolnám a vidámságot…
– Kedves, drága Nap! – így szólt ükapám a Naphoz. – Bizony, el kéne nekünk a te
gondoskodásod, atyai szereteted. Mi boldogan leszünk a te gyermekeid, ha szép bronz-
barnára fested a bőrünket.
– Akkor az emberek már messziről felismernek bennünket, s tudják, mi a te fogadott
gyermekeid vagyunk…
A Nap lenyúlt hosszú, sugaras kezével, és minden egyes romát bronzszínűre festett.
Nem győztünk betelni új bőrszínünkkel. De örömünk hamarosan ürömbe fordult, az
emberek kezdtek irigykedni ránk, és bottal kergettek el bennünket…
A tábortűznél megfagyott a levegő – az emberek lehajtott fejjel, szégyenkezve hallgat-
ták az öreg vajda történetét.
– Akkor a Nap rosszat tett veletek – szólt közbe egy tíz év körüli legényke.
– Bizony-bizony, kis am, a Nap nem tudhatta, hogy a gőg és a büszkeség milyen in-
dulatokat szabadít fel az emberek szívéből…
Ezért vándorolunk mi, cigányok, mert ha letelepednénk, akkor le kellene monda-
nunk bőrünk színéről, amely számunkra egyben a szabadság színe is…
(
Cigány népmese
– Rostás–Farkas György gyűjtése nyomán)
A cigány (más elnevezés szerint roma) kultúra részét ké-
pezik a népmesék is. Ebben a lírai hangulatú mesében
a nomád életmód emlékét idézi a
tűz
-motívum
1
, amely
megadja a történet alaphangját. A másik fontos elem a
Nap,
az életet biztosító, meleget adó égitest, amely gyer-
mekeivé fogadja a sokat szenvedett, nélkülöző nép tagjait.
Megkülönböztető szeretetét melegítő, színező sugaraival
fejezi ki. Ez tehát a mesés magyarázata a sötét bőrszínnek.
Az eddig elolvasott két mese
próza
formájú, mely
az
irodalmi nyelvhasználat egyik módja. A prózai szö-
vegek jellemzői:
• kötetlen ritmusúak,
• az élőbeszédben és írott formában is egyaránt
alkalmazzuk,
• írásképük folyamatos.
A prózában írt mesékben a szöveg ritmusát pl. az is-
métlődő meseformulák: kezdés, befejezés, állandó kife-
jezések, próbák stb. teremtik meg.
Rostás-Farkas György
(1949–)
Újkígyóson született, cigány anya-
nyelvű családban. Író, költő, műfor-
dító, újságíró, a cigányság hagyo-
mányainak és nyelvének kutatója
és ápolója. A Magyar Írószövetség
tagja, a Magyar Újságírók Országos
Szövetsége cigány szakosztályá-
nak elnöke. Művei közül néhány:
A békesség zarándokai, A cigányok
hiedelemvilága, Apámmeséi.
1
motívum: amelyre a mű egy része vagy egésze épül
15
irodalom5_minion_puha.indd 15
3/21/13 1