Basic HTML Version
Az országot járó Petőfi 1844-ben két hónapra hazatért szüleihez Dunavecsére. A szü-
lők anyagi helyzete nagyon megváltozott az utóbbi néhány év alatt. A
„jó öreg kocsmáros”
tönkrement, vagyona elúszott, házuk is egyetlen szobából állt. Ezért ottléte alatt a költő
szomszédoknál lakott. Mikor hazaért, akkor sem szüleihez kopogtatott be először, mert
félt apja haragjától. Hiszen öt évvel ezelőtt édesapja kitagadta, mert nem akarta a mészá-
ros mesterséget folytatni. Most már megnövekedett önbizalommal állt apja elé, és mint
segédszerkesztő és díjazott munkatárs mutatta be magát.
A vers műfaja életkép. Családja megszokott életének – egy estének – a hangulatos, érzel-
mekben gazdag bemutatásával szinte személyes kapcsolatba kerülünk a költő szüleivel, és
akaratlanul is azonosulunk az irántuk érzett szeretetével.
A vers nemcsak témaválasztásával, hanem őszinte, természetes hangvételével is külön-
bözik a kortárs költők verseitől. Petőfi fokozatosan oldja fel a színészet iránt érzett apai ha-
ragot, majd bordalával sikerül is megnevettetni őt. Itt már érezzük, hogy elfogadják egy-
mást. Az
„utóbb”,
az
„erről, arról”,
a
„továbbá”
már a könnyed, laza hangvételről árulkodik.
A témaváltással, az édesanyja megjelenésével megváltozik a hangulat. A játékosság he-
lyett a gyöngédség és a mindenek fölötti szeretet kap hangot a verset záró vallomásban.
Feladatok, kérdések
1. Állapítsátok meg a helyes sorrendet a szereplők versbeli tevékenysége alap-
ján!
írogatni kezdtem; beszéltünk erről, arról; elszavaltam; borozgatánk; sokat koplaltál;
jól estenek; hallgatám; állott elő; nyugonni dűlt; láthatám
2. Csoportosítsátok a szereplőhöz a felsorolt tulajdonságokat! (Egy-egy tulajdonsá-
got több helyre is írhattok.)
kíváncsi, őszinte, megértő, ragaszkodó, kétkedő, szerető, elfogadó, makacs, boldog,
igyekvő, ellenkező, nyughatatlan
édesapa
édesanya
a költő
19. századi parasztházak, jellegzetes berendezési tárgyaikkal
197
irodalom5_minion_puha.indd 197
3/21/13 2