Basic HTML Version
A La Fontaine-mese formája különbözik az eddig olvasott legtöbb mesétől, mert most
egy
verses mesét
olvastál. Nem idegen számodra ez a forma, hiszen az alsó tagozatos
olvasókönyveidben már találkoztál vele. Pl. a
Békakirály
(Grimm testvérek nyomán) vagy
Kormos István
A táncos bárány
című meséjének olvasásakor.
A verses szöveg a nyelvi kifejezés kötött formája, melynek ritmusát legtöbbször
a szabályszerűen ismétlődő váltakozások idézik elő.
A verses szöveg írásképe álta-
lában nem folyamatos, a sorok ren dszerint az oldal közepén helyezkednek el, szimmetri-
kus szókezdéssel, és a sorok vége gyakran összecseng, azaz rímel.
La Fontaine: A holló meg a róka
Holló úr ült a fatetőn
Csőrébe sajt volt, jókora,
S kit a jóillat csalt oda,
A Róka szólt hízelkedőn:
„Á, jónapot, te drága holló!
Mi szép vagy! nincsen is hozzád hasonló!
Nem tódítok, de hogyha hangod
Olyan, mint rajtad ez a toll, ó
Akkor a madarak között első a rangod.”
A Holló erre rendkívül örül,
Torkán egy hangot köszörül,
Kitátja csőrét, földre hull a sajtja.
A Róka felveszi és egyre hajtja:
„A hízelgő, akármi fajta,
Azokból él, akiknek hízeleg:
Felér a sajttal ez a lecke – vedd.”
A Holló ámul, pironkodva, végre
Megesküszik, hogy nem megy soha jégre.
(Kosztolányi Dezső fordítása)
Feladatok, kérdések
1. Bizonyítsd példák bemutatásával, hogy verses szöveget, azaz verset olvastál!
2.
a)
Tudod-e, hogyan „beszélnek” a madarak?
a fecske …
a héja …
a szarka …
a galamb …
a bölömbika …
a holló …
b)
Hogyan beszélnek a mesében?
3. Olvassátok fel a verset szereposztásban az írásjelek figyelembe vételével!
19
irodalom5_minion_puha.indd 19
3/21/13 1