Basic HTML Version
– Kedves atyám
1
, én meg fogok házasodni, de csak úgy, ha én választok magamnak
feleséget. Már találtam is. Tündérszép Ilona lesz a feleségem!
A királynak nem tetszett a felelet, de bármint akarta is lebeszélni Árgyélust a kíván-
ságáról, az nem engedett. Kardot kötött az oldalára, és elment, hogy Tündérszép Ilonát
megkeresse. Az egész udvar gyászba borult utána.
Már majdnem az egész világot összejárta Árgyélus, de Tündérszép Ilonának még
a nyomára sem talált.
Egyszer egy kis házhoz jutott, a házban egy vén anyóra
2
talált. Illendően köszöntötte.
A vén anyó széken ült, csodálkozva kérdezte Árgyélust:
– Hol jársz erre
3
, ahol a madár se jár?
– Öreganyám – mondta Árgyélus –, nem tudná nekem megmondani, merre lakik
Tündérszép Ilona?
– Nem biz én, édes am, de talán ha hazajön az uram, a Nap
4
, az mindenüvé odasüt,
az talán meg tudja mondani. De bújj el, mert ha meglát, felfal!
Erre elbújt Árgyélus. Hazajött a Nap, belép a szobába, mindjárt kezdte:
– Pfű, pfű, anyó, emberhús, büdös!
Erre kimászott az ágy alól Árgyélus, s köszöntötte a Napot.
– Szerencséd, hogy szépen köszöntöttél – mondta a Nap –, másként felfaltalak vol-
na! Tündérszép Ilonáról nem tudok semmit, de talán Hold bátyám tud felőle valamit.
Elment hát Árgyélus oda is. Ott is úgy járt, mint a Napnál. Az a Szélhez utasította.
Oda is eljutott, szépen beköszöntött, és a Széltől is megkérdezte, hogy nem tud-e va-
lamit Tündérszép Ilona felől.
– Én – mondta a Szél – nem tudok semmit, de nem messze tőlem abban az erdőben
lakik az Állatkirály
5
, az talán tud valamit.
Ment, mendegélt újra Árgyélus, már egészen beesteledett, úgy, hogy majdnem sem-
mit sem látott, felmászott egy fára, szétnézett, nem lát-e valahol világot. Csakugyan
messze távolban észrevett egy kis világocskát, egy szép kastélyból szüremlett. Bekopo-
gott, kinyílott az ajtó, és egy óriás jött elébe, akinek a szeme a homlokán volt.
– Jó estét, felséges király – köszönt Árgyélus –, nem tudnál te nekem Tündérszép Ilo-
náról valamit mondani, hol lakhat?
– Szerencséd, hogy úgy köszöntöttél, mint illik, másként halál a lettél volna! Én az
Állatkirály vagyok. Tündérszép Ilonáról nem tudok semmit, de talán az állataim közül
valamelyik tud felőle valamit.
Ezzel egyet füttyentett, és az egész palota azonnal tele lett mindenféle állattal. Meg-
tette a király a kérdést, de az állatok közül sem tudott senki semmit. Végre is előkullo-
gott egy sánta farkas
6
:
– Én – mondta a sánta farkas – tudok Tündérszép Ilona felől valamit. A Fekete-ten-
geren túl lakik, ott törték el a lábamat.
– Nahát, akkor vezesd oda ezt a szegény király t – mondta a király.
1
„Kedves atyám…”: Árgyélus közli célját, és útnak indul
2
vén anyó: segítő szándékú szereplő
3
„Hol jársz erre…”: állandó kifejezés a mesékben
4
Nap: a magyar népmesékben leggyakrabban fér alakban jelenik meg
5
Állatkirály: mesebeli óriás. Alakja és életmódja az emberhez hasonló. Gyakran a hős ellenfele, de itt se-
gítője
6
sánta farkas: az a szereplő, aki elvezeti Árgyélust a keresett személyhez
29
irodalom5_minion_puha.indd 29
3/21/13 1