Kapcsolódó
Készítsetek el egy világfát – rajztanári segítséggel – az osztály minden tagjának közremű-
ködésével az ismertető alapján!
Európa és Ázsia számos népe – köztük a magyarok elődei is – úgy tartották, hogy az ég-
boltot a világfa támasztja alá, alsó része pedig a „világ köldökénél” található. A világfa ezen
népek hiedelemvilágában a semmivel (káosz) szemben a lakott, rendezett világminden-
séget (kozmosz) jelképezi.
Őseink hite szerint a világfa a világ közepén, a világhegyen áll, és a világmindenség három
világát köti össze. Az élőlények általában párosan helyezkednek el a világfa két oldalán.
Alul:
a gyökerek (az alvilág) vannak, ahol az ősök, a halak, a csúszómászók és a férgek él-
nek. Sötétség, víz, nedvesség jellemzi.
Középen:
a törzs (a középső világ) helyezkedik el. Ebben a világban élnek a mai nemzedé-
kek és a négylábú állatok. Lent föld, felül az égbolt helyezkedik el.
Fent:
a korona (a felső világ) van, az emberek megszüle-
tendő utódainak és a madaraknak a lakhelye. Vilá-
gosság, tűz és szárazság jellemzi.
A világfa a mesékben az az „út”, melyen
a sámán
1
és a mesehős az égbe vagy az
alvilágba jut.
Régi európai szokás volt, hogy a gyer-
mek születésekor az apa fát ültetett
az újszülött tiszteletére. Úgy gondol-
ták, ha a beteg gyermeket átemelik
az életfa két ága között, akkor meg-
gyógyul, azaz újjászületik.
Az életfából eredeztethető a család-
fa, nemzetségfa kialakítása is.
1
sámán: varázsló, aki önkívületben képes kapcsolatot teremteni természetfeletti lényekkel
A népmese napja
A Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére
2005 óta minden évben népmesemondó ver-
senyt hirdetnek. A jeles nap – szeptember 30-a
– Benedek Elek születésnapja.
A népmese ünnepnapjának ötletgazdája
Ká-
nyádi Sándor
költő, aki szívén viseli a magyar
népmesék megőrzését. Ő állította fel (Benedek)
Elek apó kútját
itthon és a határon túl, és többek
között neki köszönhetjük, hogy 2012 októberé-
től már az első magyar
Mesemúzeum
fogadhat-
ja a kíváncsi látogatókat.
Cél, hogy a meseszerető gyermekek és felnőt-
tek ezen a napon elevenítsék fel a mesemondás
ősi művészetét, és hallgassák meg egymás leg-
kedvesebb meséit. Emlékezzenek meg mese-
mondóinkról, mesegyűjtőinkről, közvetítsék a
mesékbe szőtt bölcsességeket és a hasznosít-
ható tudást. Így érhetjük el, hogy ne menjen ve-
szendőbe mindaz, ami évszázadokon keresztül
élni segítette az embereket.
(A Magyar Olvasástársaság
felhívása nyomán)
48
irodalom5_minion_puha.indd 48
3/21/13 1