Basic HTML Version
Barátsága Arany Jánossal
1847-ben, a
Toldi
megjelenését követően kötött barátsá-
got Arany Jánossal.
„A magyar irodalom legszebb férfiba-
rátsága kezdődik. Regény sem ábrázolt még úgy önfeláldo-
zást, önzetlenséget, mint amilyen e két ember egymásnak és
egymásról rótt írásában felénk árad.”
(Illyés Gyula:
Petőfi Sándor
)
A forradalom és szabadságharc vezéralakja
1848. március 15-én az események egyik főszereplője lett.
Elszavalta a
Nemzeti dal
című versét a Pilvax kávéházban,
ott volt a
12 pont
kinyomtatásánál, majd elfogadtatásá-
nál. Egyik kezdeményezője volt Táncsics Mihály kiszaba-
dításának. Márciusban felesküdött nemzetőrnek, honvéd
százados lett, majd kinevezték segédtisztté Bem József
tábornok mellé.
Halála
1849. július 31-én a segesvári ütközetben az orosz haderő legyőzte Bem
seregét. A fegyvertelenül menekülő Petőfit Fejéregyháza közelében lát-
ták utoljára, valószínűleg egy lovas katona szúrta le fegyverével.
Pályakezdése
Az 1842-es év hozta meg számára az első jelentősebb irodalmi sikert:
A borozó
című ver-
se megjelent az
Athenaeum
[aténeum] című lapban.
1844-ben gyalog és szekéren Debrecenből Pestre indult, hogy verseit kiadassa. Vörös-
marty Mihály vette pártfogásába, állást kapott Vahot Imre folyóiratánál, a
Pesti Divatlap-
nál.
1844 végén írta meg a
János vitézt,
amely 1845. március 6-án jelent meg. A művel
országos hírű, ünnepelt költővé lett.
Szerelem, házasság
1846-ban egy bálon rátalált igaz szerelmére, Szendrey Jú-
liára. Az édesapa, Szendrey Ignác ellenezte a kapcsola-
tukat. A fiatalok 1847. szeptember 8-án házasodtak ösz-
sze, a mézesheteket Koltón töltötték. Még sokfelé jártak,
a költőt mindenütt lelkesen ünnepelték. Később Pesten
telepedtek le. Gyermekük, Zoltán 1848 decemberében
született Debrecenben.
Barabás Miklós: Petőfi Sándor
6.
7.
8.
9.
55
irodalom5_minion_puha.indd 55
3/21/13 1