Basic HTML Version
A stílus
A szépirodalmi művek olvasása közben megfigyelhetjük,
mi jellemzi a szerző nyelvhasználatát, kifejezésmódját. A ró-
maiak azt az íróeszközt nevezték
stílusnak,
amellyel a vi-
asztáblára karcolták a betűket. Ma már elsősorban egy-egy
ember, író, költő vagy éppen csak egy szöveg, szövegrész-
let sajátos, egyéni
kifejezésmódját
értjük a stílus megne-
vezésen.
A szóhangulat
Nyelvünknek vannak kellemes, kellemetlen és közömbös
hangzású szavai. A szavak hangalakja és jelentése fontos
forrása a
szóhangulatnak.
Például más a hangulata a
re-
mény,
a
szerelem,
a
bársony
szavaknak, mint az
érdes,
a
két-
ségbeesés,
a
csalódás
kifejezéseknek.
A szóképek: a hasonlat, a metafora és a megszemélyesítés
A
szóképek
által megelevenednek a sorok, elképzeljük az olvasottakat, a hallottakat.
A
hasonlat,
a
metafora
és a
megszemélyesítés
szemléletessé, képszerűvé teszik a szö-
veget, ezért költői képeknek vagy szóképeknek nevezzük őket.
A
hasonlat
a szóképekhez sorolható stíluseszközök egyike;
két dolog
(személy, tárgy,
jelenség, esemény)
összehasonlítása közös tulajdonság vagy hangulati hasonlóság
alapján.
Három elemből áll: a
hasonlítottból
(amit hasonlítunk), a
hasonlóból
(amihez
hasonlítunk) és a
közös jegyből.
A költők azonban a három elemet nem mindig nevezik
meg, a közös vonás felismerése gyakran a mi feladatunk. Az összehasonlított két elemet
kötőszó,
gyakran a
mint, mintha
kapcsolja össze.
Kapcsolódó
1. Nézz utána a
Magyar értelmező kéziszótárban
és az
Idegen szavak és kifejezések szótárá-
ban a
stílus
szó jelentésének! Vesd össze a két meghatározást!
2. Játsszatok a szavakkal! Gyűjtsetek számotokra kellemes, kellemetlen és közömbös hang-
zású szavakat!
3.
Ballagott, ballagott –
olvashatjuk a
4. rész
utolsó versszakában. Milyen hangulata van a
szónak? Magyarázd meg, miért találó a költő szóválasztása!
Hogyan mesél a költő?
65
irodalom5_minion_puha.indd 65
3/21/13 1