Basic HTML Version
Michael Ende:
Előszó helyett: szigorúan véve
(részlet)
Családunk minden tagjának, a legöregebbtől a legi abbig ugyanaz a kis gyengéje
van: nevezetesen az olvasás. Aligha lehet bármelyikünket is rávenni arra, hogy köny-
vét akármilyen okból egy pillanatra is félretegye, hogy valami más fontos vagy halaszt-
hatatlan dolgot elintézzen. […] Igazán jól lehet úgy csinálni az egyik dolgot, hogy köz-
ben a másikat sem hagyjuk abba, nem igaz? Bevallom, hogy ezáltal hébe-hóba egy-két
apróbb baleset is előfordul – de mit számít az? […]
Anya, mondjuk, a konyhában áll és az ebédet főzi. Szerencsére elfelejtette a fazék alatt
felcsavarni a gázlángot, különben az étel valószínűleg már egy icipicit feketés lenne.
Kezében ugyanis könyvet tart, melyet olvas. Másik kezében főzőkanál, mellyel egyre
csak kavargat. Azaz szigorúan véve tulajdonképpen nem is igazi főzőkanálról van szó,
inkább egy lázmérőről. Kis idő múltán a füléhez tartja, és fejcsóválva mondja: – Már
megint egy órát késik. Így persze sosem készülök el időre. […]
A kisöcskös (tízéves) úton van, mondjuk, az iskola felé. Természetesen az ő kezé-
ben is könyv van és olvas, hiszen mi mást tehetne a hosszú villamosút alatt? A villa-
mos zötyög és csörömpöl, fel és alá utazik, és mégsem mozdul egy tapodtat sem. Azaz,
szigorúan véve tulajdonképpen nem egészen igazi villamos ez, hanem a házunk li je,
amelyből öcsi elfelejtett kiszállni. Amikor néhány óra múlva még mindig nem érkezett
meg az iskola előtti megállóba, gondterhelten mormogja: – Majd megint nem fogja el-
hinni a tanító bácsi, hogy nem az én hibámból kések el mindig. […]
Cicánknak, mint a legtöbb cicának, az a feladata, hogy egeret fogjon. Hivatása a min-
dene, ezért ül oly gyakran órákon át, mondjuk, egy egérlyuk előtt a szoba bal hátsó sar-
kában, a ruhásszekrény mellett. Magától értetődően neki is egy kis könyv van a man-
csai között, hiszen mi jobbat tehetne a lesben várás hosszú ideje alatt, mint hogy olvas.
(És aki elhiszi, hogy egy cica olvasni tud, azon se csodálkozzék, hogy beszél is.) Ő te-
hát, mint mondottuk, az egérlyuk előtt ül. Azaz, szigorúan véve tulajdonképpen nem
is egészen igazi egérlyukról van szó. Mialatt olvasott ugyanis, az egerek egyszerűen
megfordították, és egy picit odébb tolták, és most a konnektor előtt ül. Kicsivel később
belekap a karmaival, és a szikrák a farkán ütköznek ki. – Miau! – nyávog ijedten. – Ez
a könyv valóban csupa feszültség! […]
Az egyetlen, aki nem olvas a családban, az a könyvmoly, amely, mondjuk, éppen
a nagy Révai lexikon nyolcadik kötetében lakik. Nem, ő nem olvas. A könyveket kizá-
6
irodalom5_minion_puha.indd 6
3/21/13 1