AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT
30
TÁPLÁLKOZÁS KÜLÖNBÖZŐ KOROKBAN
Minden élőlény egyedi életének kezdetétől táplálkozik. Ennek során a szervezet
különféle anyagokat vesz fel a külvilágból. Ezeket önmaga számára felhasználásra
alkalmassá teszi, a felesleges bomlástermékeket pedig kiválasztja környezetébe.
Az ember – hasonlóan más élőlényekhez – rendszeresen táplálkozik.
A táplálkozás célja:
– a szervezet felépítésében nélkülözhetetlen és az életműködés során elhasználó-
dott tápanyagok pótlása;
– az életfolyamat fenntartásához és a munkavégzéshez szükséges energia biztosítása;
– a szervezet által elő nem állítható anyagok felvétele;
– örömforrás, amit egy finom étel elfogyasztása jelent.
Régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy kezdetben az emberek csoportosan
szerezték meg táplálékukat. A férfiak naphosszat vadásztak, az asszonyok pedig ösz-
szegyűjtötték az éppen érő magvakat, gumókat, bogyókat. A tűz megismerésével
már megpuhították növényi és állati táplálékukat. Idővel az ember a gyűjtögető élet-
módról áttért a földművelésre, a vadászatról pedig az állattenyésztésre. Ez a változás
tette lehetővé számára, hogy élelmiszerekből készletei legyenek. Így bizonyos fokig
függetleníteni tudta magát a természet szeszélyeitől. A Föld különböző területein
élő emberek az éghajlattól és a talajtól függően más-más növényeket termesztettek.
Ezzel különböző táplálkozási szokások alakultak ki.
Tudod-e?
A
gasztronómia*
szülőhazája Mezopotámia, közelebbről
Babilon. Az innen előkerült majdnem 4000 éves
ékírásos*
agyagtáblákat lefordítva kiderült, hogy 35 olyan ételre-
ceptet is tartalmaznak, amelyekben csak vízzel elkészített
ételek szerepelnek. Azelőtt csak a tűzön való sütést, pirítást
ismerték. A babiloniak ezzel feltalálták a főzést.
A mezopotámiai konyha már bonyolult volt. Sok fűszert
használtak. Zsírral, vérrel, gabonafélékkel dúsították az
ételt. A sült és főtt húsokat művészien rendezve, tésztába
sütve tálalták.
A későbbi társadalmakban az elfogyasztott ételek mennyisége és minősége alapján is különböz-
tek a nagyurak, az alattvalók és a parasztok. A királyi udvarokban egymást érték a nagy lakomák.
Ezek a ceremóniák a sokfajta étel és az udvari szakácsok ügyességének bemutatását is szolgálták.
V. Vilmos bajor herceg esküvőjén 1568-ban csaknem háromszáz különböző ételt kínáltak fel.
A fényűző életmóddal az emberek nem táplálkoztak egészségesen. Sokat ettek, és nem riadtak
vissza a túl zsíros, fűszeres ételektől sem. A túltápláltság következtében sokan szenvedtek kösz-
vényben. A köszvény az anyagcsere betegsége, amely rohamokban jelentkező ízületi fájdalmak-
kal jár. A fűszerek felhasználása valószínűleg az ízetlen gabonafélék megsózásával kezdődött,
majd kellemes ízű és illatú növényekkel tették finomabbá ételeiket.
Technika 5 TK.indd 30
2013.02.26.