Basic HTML Version
ÉPÍTETT TÉR
46
TELEPÜLÉSTÖRTÉNET*
Az ember
társas lény,
ezért a kisebb-na-
gyobb közösségek az idők folyamán
együtt laktak, együtt alakították ki lakó-
helyeiket. Ezek időben és térben igen
változatos képet mutatnak. A barlangla-
kások még elszigetelt életmódról tanús-
kodnak. A régészek feltártak földkuny-
hókból álló
településeket*
is. A mexikói
pueblótelepek emeletes kőépületsorok
voltak, amelyeknek felső szintjeit létrá-
kon közelítették meg. Egy-egy ilyen tele-
pen több ezer ember is lakott. A mocsa-
ras vidékek jellegzetes épületegyüttese
a cölöpfalu, amelynek nyomait európai
ásatásokon is feltárták.
Amikor az ember végleg megtelepe-
dett valamely környéken, igyekezett biz-
tonságos helyet keresni. Így elsősorban
magaslatokra építkezett, és a telepeket
kerítéssel, fallal vette körül. Az építőanya-
gok kezdetben könnyen bomló anyagok
voltak, ezért romjaiban is csak kevés te-
lepülést ismerünk. Az új házakat, épüle-
teket általában a régiek maradványain
emelték, így a domb, amelyre építkeztek,
egyre magasabb lett.
A
mezőgazdasági termelés
egyik
fontos feltétele, hogy a lakóhely és a
munkaterület közel legyen egymáshoz,
ezért ezeknek a településeknek a nagy-
sága nem változott jelentősen az évez-
redek során. A munkamegosztás ered-
ményeként
kézművestelepek
alakultak
ki, amelyek idővel városokká nőttek, s a
feltételektől függően fejlődésnek indul-
tak vagy elsorvadtak.
Keress könyveket, amelyekben régi települések történetéről olvashatsz!
Rajzold le a település egy részletét felülnézetben!
Tudod-e?
Az ókori Egyiptomban a piramisok építésekor úgynevezett piramisvárosokat építettek. Ezek a
telepek a piramisokat építő állandó munkások, mesteremberek és vezetőik részére készültek.
Később előkelő tisztviselők és papok laktak bennük.
Az i. e. 4500–4000 közötti időszakban a lakóterületen való állattartás terjedt el, így egyre na-
gyobb terület népességét tudták eltartani. A népesség számának növekedése megváltoztatta
a település jellegét. Áttértek a tartósan letelepült életmódra, és létrejöttek az úgynevezett tell
(magaslati) települések. A Békés megyei Vésztőn feltárt tell a ráépülések következtében mint-
egy 400 év alatt érte el a magasságát. A központi települések kapcsolatban voltak időszakos
állattartó és vadásztanyákkal.
I. e. 2000–3000 évvel a tengerpartokon és folyók vidékén élő népeknek gazdag hiedelemvilága
volt. Ezt tanúsítják az ősök kultuszához kapcsolódó építmények, a megalitikus épületek. Ezek a
hatalmas kőtömbök, kőszálakból összeállított jelképek és épületek az istenségek állandóságát
jelképezhették.
A Meteora-kolostorok (meteora = levegőben lebegő) Görögországban, Athéntól kb. 400 ki-
lométerre találhatók. A kolostoregyüttest a 10. században kezdték építeni a Pindosz hegység
csaknem 300 méter magas sziklacsúcsaira.
Technika 5 TK.indd 46
2013.02.26.