Basic HTML Version
TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE
Tudod-e?
A magyar lakosság több mint 3200 tele-
pülésen és 14 000 külterületi lakóhelyen
él. Mintegy 2300 olyan település van, ahol
2000-nél kevesebben laknak. Ilyen telepü-
léseken él a magyar népesség kb. 19%-a.
54 olyan településünk van, ahol 20 000-nél
többen laknak. Ezeken a településekben él
a lakosság kb. 42%-a. A külterületeken – ta-
nyákon, majorokban – élő emberek száma
mintegy 850 000.
A magyar tanya egy különleges, önellátó
településtípus, amely elsősorban alföldi
tájakon jött létre. Sajátossága az állattartás
és az állattartáshoz kapcsolódó növényter-
mesztés. A tanyai életmódot sokáig a bezárkózás, az önellátás jellemezte. A mezőgazdasági
kultúra átalakulásával itt is életmódváltás történt.
A 20. század elején még csak minden tizedik ember élt városban, a század végére pedig már
minden második ember városlakó lett.
Elemezd a városi, a falusi és a tanyai életmódot!
Az egymásra épült települések arra az
időszakra jellemzőek, amikor a telepen la-
kók létszámaállandóvolt.A
létszámnöve-
kedés
következtében azonban a települé-
sek terjeszkedtek, ésmindnagyobbhelyet
foglaltak el a természeti környezettől.
A népek vándorlása és a háborúskodások
miatt települések ezrei pusztultak el, má-
sutt viszont újabbak létesültek. A telepü-
lések egy részét megerősítették, míg más
lakott területek védelmére várakat, erő-
dítményeket építettek.
Milyen településeket ismersz Magyarországon, amelyek vár közelében létesültek?
Az
emberré válás folyamata
a hazai
területeken is nyomon követhető a ré-
gészeti leletek alapján. A rudabányai, a
vértesszőlősi, a bükki és egyéb leletek
tanúságai szerint elődeink telepeket és
ősi kultúrákat hoztak létre. A hazai tele-
pülések kialakulásában fontos szerepet
játszottak a környék ásványi kincsei, az
ivóvíz közelsége, valamint a föld termő-
képessége. Az árterek és a folyóvizek
kedvező élelmiszer-beszerzési lehetősé-
geket is nyújtottak. Azok a települések,
amelyek jól választott teraszokra, magas-
latokra épültek, a későbbi időkben váro-
sokká alakultak (például Szeged, Csong-
rád, Győr). Az eltérő természeti adottságú
tájakon kialakult települések között nagy
különbségek vannak. A lakóhelyeket
gyakran veszélyeztetik környezeti kataszt-
rófák: árvizek, földrengések, tájfunok.
Hogyan védekezik az ember katasztrófák esetén? Mit teszünk, ha árvízi veszély van?
Elemezd a város szerkezetét,
az épületek korát, állagát!
Technika 5 TK.indd 47
2013.02.26.