Page 10 - 8_fizika.indd

Persze, a test is hat az alátámasztásra, vagy a felfüggesztésre: egy test súlya az az erő , mellyel az alátámasztásra, vagy a felfüggesztésre hat (8. ábra).

Az 1 kg tömegű test súlya megközelítőleg 10 N.

Mindennapi tapasztalatunk, hogy a mozgásba hozott, majd magukra hagyott testek egy idő után megállnak. Ebből arra következtettünk, hogy a testekre a mozgást akadályozó erő hat. Például : egy hasábot csak akkor tudunk egyenlete-sen mozgatni a vízszintes asztalon, ha éppen legyőzzük a mozgást akadályozó súrlódási erőt (9. ábra). 9. ábra

. Mértékegysége a N, kiszámítása:

A hasáb egyenletes mozgatása közben tehát éppen annyi erőt fejtünk ki, mint amennyi a hasáb moz-gását akadályozó súrlódási erő: így a hasábra ható erők eredője zérus, miközben a hasáb egyenletesen mozog. Ezt másképp úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a hasáb a mozgási egyensúly állapotában van. A testek mozgását akadályozó hatások közül beszéltünk még a tapadási súrlódásról, a gördülési ellen-állásról és a közegellenállásról is.

Ne felejtsük el, hogy a súrlódás sok esetben hasznos: például a járáshoz, vagy járműveink mozgásához elengedhetetlen.

Fizikai értelemben véve akkor történik munkavégzés, ha egy test erő hatására elmozdul.

A munka jele: W, kiszámítása a

W = F · s

képlettel lehetséges, ha a test az erő irányába mozdul el. A munka mértékegysége a joule, jele: J.

1 J = 1 N · 1 m

A testek egyenletes emelésekor a test súlyával megegyező nagyságú, de ellentétes irányú erőt kell ki-fejteni (emelési munka). A súrlódási erő ellenében végzett munkát súrlódási munkának ; a testek fel-gyorsításához szükséges munkát pedig gyorsítási munkának nevezzük.

A rugalmas testek alakjának megváltoztatása közben végzett munka a feszítési munka .

A felemelt vagy felgyorsított testek, és a megnyújtott, vagy összenyomott rugalmas testek képessé vál-nak arra, hogy más testek fzikai állapotát megváltoztassák. Például : a felemelt nehezék – egy fonál közvetítésével – kiskocsit mozgathat; a kilőtt lövedék lyukat üthet a fába; az íj megfeszített húrja pedig mozgásba hozhat egy nyílvesszőt. Másképp ezt úgy is mondhatnánk, hogy az általunk végzett munka következtében megváltozott a példában említett testek energiája.