Page 9 - 8_fizika.indd

Ha a mozgás egyenletesen változik, a gyorsulás értéke a mozgás minden pillanatában ugyanakkora.

Egyenletesen gyorsuló mozgás például a szabadesés. A sza-badon eső testek sebessége mozgásuk minden másodper-cében 9,81 m/s-mal nő.

A mindennapi életben előforduló mozgások egyik fontos jellemzője az átlagsebesség :

összes

A testek mozgásállapotát megváltoztató hatást erőhatásnak nevezzük. (Erőhatás következménye a testek alakjának meg-változása is.) Az erőhatás mértéke az erő. Az erőt nagyságán kívül iránya is jellemzi: az erő vektormennyiség (5. ábra).

Egy test mozgásállapota azonban „önmagától” sohasem vál-tozhat meg: a változtatáshoz mindig valamilyen „külső” ha-tás szükséges: a testek tehetetlenek .

Minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalban, egyenletesen mozog mindaddig, amíg egy másik test által kifejtett erő mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti. Ez a tehetetlenség törvénye.

A kölcsönhatásban részt vevő testekre azonos nagyságú, de ellentétes irányú erők hatnak. Ez a hatás-ellenhatás törvénye (6. ábra).

Az erő mérését a testekre kifejtett hatásai teszik lehetővé. Kísérleteink során mi rugós erőmérőket (7. ábra) használ-tunk. A rugós erőmérőről közvetlenül leolvashattuk például a könnyen mozgó kiskocsit gyorsító erő nagyságát is. Így megállapítható volt, hogy a kocsira ható erő és az általa lét-rehozott gyorsulás között egyenes arányosság van. Ugyanazon a testen kétszer, háromszor nagyobb erő kétszer, háromszor nagyobb gyorsulást idéz elő – ha a körülmények egyébként változatlanok.

A gravitációs kölcsönhatás lényege az, hogy a testek kö-zött kölcsönös vonzóerő működik: ez a gravitációs erő . A gravitációs erő mindig vonzóerő , és független a test anyagi minőségétől.

A Föld közelében elengedett, vagy eldobott testek a gravi-tációs erő hatására szabadon esnek. Az alátámasztott, vagy felfüggesztett testekre azonban hat a tartóerő is, így ezek a testek a nyugalmi egyensúly állapotában vannak.