Page 8 - 8_fizika.indd

6

Hetedik osztályos fzika tanulmányainkat a különböző moz-gások vizsgálatával kezdtük. Megállapítottuk, hogy a mozgás és a nyugalom is viszonylagos : a testek helyzetét mindig más testekhez viszonyítva adjuk meg.

Például : az iskola épülete nyugalomban van a Föld felszíné-hez viszonyítva, de a Földdel együtt kering a Nap körül.

A mozgás leírásához bevezettük a pálya , az út és az elmoz-dulás fogalmát (1. ábra).

Nem mindegy azonban, hogy a különbözőképpen mozgó testek hogyan, és mennyi idő alatt teszik meg ugyanazt az utat.

Egyenletes mozgásról beszélünk akkor, ha a mozgó test által megtett út egyenesen arányos a mozgás közben eltelt idővel. Ebben az esetben az út és az idő hányadosa ál-landó , és a mozgás gyorsaságára jellemző.

Mozgások és erők

1. ábra

2. ábra

3. ábra 4. ábra

Az egyenletesen mozgó test sebességének kiszámítása tehát a

v =

s t képlettel történhet. A sebesség mértékegysége a

m s

, de megengedett a

km h

használata is.

A sebességet nagyságán kívül iránya is jellemzi: a sebesség vektormennyiség .

Az egyenletes mozgás kísérleti vizsgálatára Mikola-csövet használtunk (2. ábra). Mérési eredményeink alapján felrajzoltuk a buborék mozgásának út-idő és sebesség-idő grafkonját (3-4. ábra).

A mindennapi életben megvalósuló mozgások azonban legfeljebb csak egy rövid ideig egyenletesek: az elindulás, a megállás, a kanyarodás stb. a sebesség nagyságának és irányának megváltozásával jár együtt. A sebesség időegységre eső megváltozását gyorsulásnak nevezzük.

v

t