Page 112 - 8_fizika.indd

110

A fény visszaverődése. A síktükör

A fény és a látás rendkívül fontos számunkra, hiszen környe-zetünkről elsősorban a fény„közvetítésével” szerzünk tudomást: látjuk környezetünk tárgyait, élőlényeit: észre-vesszük azok mozgását; meg tudjuk mondani, milyen ala-kúak vagy milyen színűek, és így tovább.

Már az 5. és 6. osztályban, a természetismeret-órákon meg-ismerkedtünk az alapvető fénytani kölcsönhatásokkal ; a fény terjedése során megfgyelhető jelenségekkel. Így volt már szó a fényforrásokról ; az árnyékjelenségekről ; a fény

egyenes vonalú terjedéséről , valamint a fénytörésről és a fény visszaverődéséről is.

A fény visszaverődése

Helyezzünk egy kis tükröt egy keskeny fénynyaláb útjába. Megfgyelhetjük, hogy a fény a tükör anyagába nem hatol be, hanem arról visszaverődik (320. ábra).

Azt a pontot, ahol a fény a tükörhöz ér, beesési pontnak nevezzük. Ebben a pontban – gondolatban – merőlegest állítunk a tükör felszínére, ez lesz a beesési merőleges

(321. ábra). Változtassuk meg a beeső fény irányát! Figyel-jük meg a beesési és a törési szöget (α és α’)!

Ha a fénysugár a felületre merőlegesen esik be, a visszavert fénysugár is merőleges a felületre (322. ábra).

A síktükör

Leggyakrabban használt optikai eszközünk valószínűleg a síktükör . Naponta legalább egyszer mindenki belenéz egy tükörbe – így tapasztalatból tudjuk, hogy a síktü-körben látott kép a valóság hű mása.

Hogyan keletkezik a síktükörben látott kép?

Állítsunk a síktükör elé egy kis kiterjedésű világító tárgyat (egy működő zseblámpaizzót vagy egy égő gyertyát)! A tü-körre nézve úgy látjuk, mintha a fény forrása a tükör mögött lenne.

A visszaverődési szög mindig megegyezik a beesési szöggel.

320. ábra

321. ábra

322. ábra

323. ábra