Page 115 - 8_fizika.indd

Figyeljükmeg, és füzetünkbe írjuk le a látott kép jellemző-it az alábbiak szerint:

1) Milyen helyzetű a kép a tárgyhoz (azaz a gyertyához) vi-szonyítva?

2) Hogy viszonyul egymáshoz a kép és a tárgy nagysága?

a) merrefelé kell elmozdítani az ernyőt, hogy ismét éles ké-pet kapjunk;

b) hogyan változik az ernyőn megjelenő kép mérete a kí-sérlet során;

c) hogy viszonyul egymáshoz a kép és a tárgy nagysága!

Néhány egyszerű szabály ismeretében meg is szerkeszthetjük a homorú gömbtükör által adott képet. A főtengellyel párhuzamosan a tükörre eső fény-sugarak a visszaverődés után a fókuszpontban metszik az optikai tengelyt. (Nézd meg újra a 330. ábrát!) Ennek a „megfordítottja” is igaz: a fókuszponton át a tükörre eső fénysugarak a visszaverődés után a főtengellyel párhuzamo-san haladnak. Az optikai középpontba beeső fénysugarak beesési merőlegese maga főtengely.

Egy tárgyról általában sok fénysugár indul ki. A 334. ábrán bemutatott fénysu-garakat nevezetes sugaraknak hívjuk azért, mert egy tárgy bármelyik pontjának a képét megszerkeszthetjük 2 nevezetes fénysugár segítsé-gével.

1) Hogyan „készül” a homorú gömbtükör?

2) Hogyan határozhatjuk meg a homorú tükör fókusz-pontjának helyzetét? Mit nevezünk fókusztávolságnak? 3) Mikor keletkezik valódi kép?

4) Mi a valódi kép egyik legfontosabb ismérve? 5) Hasonlítsd össze a síktükör által adott látszólagos, és a homorú tükör által adott valódi képet! Mi a leglénye-gesebb különbség köztük?

6) Soroljátok fel, hányféle képet állítottatok elő homorú tükör segítségével a kísérletek során!