Page 114 - 8_fizika.indd

112

328. ábra

329. ábra

330. ábra

331. ábra

A gömbtükör úgy készül, hogy egy gömbfelület homorú vagy domború felét tükröző anyaggal vonják be. A gömb középpontját a tükör geometriai középpontjának , a su-garát a tükör görbületi sugarának nevezzük. A gömb és a tükör középpontján át húzott egyenes a tükör főtengelye (328. ábra)

A homorú gömbtükör

Vetítsünk keskeny, egymással párhuzamos fénynyalábokat a homorú tükör modelljére!

A keskeny, párhuzamos fénynyalábokat úgy állítjuk elő, hogy a fényforrás fé-nyét egymással párhuzamos, keskeny réseken bocsátjuk keresztül.

Megfgyelhetjük, hogy a visszaverődés után a nyalábok egy pont környezetében metszik egymást (329. ábra). Ez a pont a tükör gyújtópontja vagy más szóval: fókusz-pontja (F). A tükör és a fókuszpont távolsága: a gyújtótávol-ság vagy fókusztávolság (f ) (330. ábra).

A 331. ábrán látható gyertyát a tükör gyújtópontja és a tü-kör közé helyeztük. Ekkor a gyertya nagyított, egyenes állású képét láthatjuk a tükörben. Ezzel szemben az – ettől a hely-zettől – jóval távolabbi tárgyak képe kicsinyítve, és „fejte-tőn” jelenik meg (332. ábra).

Vizsgáljuk meg, milyen képeket ad a homorú tükör a gyer-tyáról! Tanári segítséggel készítsük el a 333. ábrán látható összeállítást. Az ernyő óvatos mozgatásával állítsuk be azt a helyzetet, amikor a gyertya éles képe az ernyőn megje-lenik. Ez akkor következik be, amikor az ernyő éppen a tü-körről visszaverődő fénysugarak metszéspontjába kerül.

Az ernyőn felfogható képet a homorú tükörről visszave-rődő fénysugarak hozzák létre úgy, hogy a tükör „előtt” metszik egymást. Az ernyőn felfogható kép tehát a fény-sugarak„valódi” találkozásakor keletkezik.

Gömbtükrök. A homorú tükör

KÍSÉRLETEZZÜNK!

KÍSÉRLETEZZÜNK TOVÁBB!

Az ernyőn felfogható képet valódi képnek nevezzük.