Page 118 - 8_fizika.indd

116

A fénytörés minden olyan esetben bekövetkezik, ami-kor két különböző, de átlátszó közeg határára ferdén esik be a fény. A 348. ábrán látható kísérletünkben a vizet

fénytörő közegnek nevezzük. Bármilyen más, átlátszó anyag is lehet fénytörő közeg: így például az üveg vagy a plexi. A világűrből érkező csillagfény számára pedig a le-vegő számít fénytörő közegnek.

Azt a pontot, ahol a fény a fénytörő közeg felületére esik,

beesési pontnak nevezzük. A beesési pontban – gondo-latban – merőlegest állítunk a felületre. Ez a beesési merő-leges. A beeső és a megtört fény irányát a beesési merőle-geshez viszonyítjuk. Az irányokat a beesési szöggel (α) és a törési szöggel (β) adjuk meg (349. ábra).

Változtassuk meg a beeső fény irányát! Ezzel megváltoz-tattuk a beesési szöget. Figyeljük meg , hogy ennek követ-keztében a törési szög is megváltozik (350. ábra)! Természe-tesen más beesési szögeknél is mérhetünk, és használhatunk más anyagokat is törőközegnek.

Másként ezt úgy is mondhatnánk, hogy a fény a beesési merőleges hez törik (a 351. ábrán szaggatott vonallal jelöl-tük a fény eredeti haladási irányát).

Vajon „fordítva” is igaz ez? Megváltozik-e a fény terjedési iránya akkor is, ha vízből lép a levegőbe?

Megtudhatjuk, ha egy kis síktükröt teszünk a vizeskád aljá-ra, és ezt világítjuk meg egy keskeny fénynyalábbal úgy, ahogyan a 352. ábra mutatja.

Figyeljük meg hogy a két, különböző közeg határára ferdén beeső fény akkor is megtörik, ha a fény a vízből halad a levegő felé!

Egy szögmérő segítségével megmérhetjük, hogy mekkora lesz a beesési és mekkora a törési szög.

A fény törése.

A teljes visszaverődés

348. ábra

349. ábra

350. ábra

351. ábra

A törési szög mindig kisebb lesz, mint a beesési szög, ha a fény levegőből érkezik a vízbe. Hasonló jelensé-get tapasztalunk akkor is, ha a törőközeg üveg vagy plexi.