Page 119 - 8_fizika.indd

117

Megfgyelésünk alapján azt mondhatjuk, hogy a fény a beesési merőlegestől törik (a 353. ábrán szaggatott vonallal jelöltük a fény eredeti haladási irányát). Hasonló jelenséget tapasztalunk akkor is, ha a fény üvegből vagy plexiből lép a levegőbe (354. ábra).

Kérdések

1) Milyen jelenségeket figyelhetünk meg, ha vízfelszínre ferdén keskeny fénynyalábot vetítünk? 2) Milyen adatokkal jellemezhetjük a fény törését? Mihez viszonyítjuk a beeső és a megtört fény-sugár irányát?

3) Megfigyelhető-e a fénytörés akkor is, ha a ferdén beeső fénysugár a vízből halad a levegő felé? Mi jellemzi az így megvalósuló fénytörést?

4) Mi a határszög, és milyen jelenséghez kapcsolódik?

354. ábra 355. ábra

356. ábra

Változtassukmeg a vízfelszínre beeső fény irányát úgy, hogy egyre nagyobb legyen a beesési szög!

Ehhez nem kell mást tenni, mint megváltoztatni a síktükör helyzetét a 355. ábra szerint. Figyeljük meg, hogy ha a beesési szög meghalad egy bizonyos értéket, a fény már nem lép ki a vízből: a határfelületről, mint egy tükörről, teljes egészében visszaverődik.

Ezt a jelenséget teljes visszaverődésnek nevezzük.

352. ábra 353. ábra

Az a beesési szög, melynek elérésekor a jelenség bekövetkezik, a teljes visszaverődés határszöge.

A határszög víz–levegő esetén kb. 49°. Természete-sen üveg–levegő és plexi–levegő átmenet esetén is más érték lesz. A határszög mindig attól függ, hogy milyen anyagból milyen más anyagba lép át a fény (356. ábra).