Page 120 - 8_fizika.indd

1. A prizma olyan háromszög alapú hasáb, melynek anyaga valamilyen optikai törőközeg (például üveg, plexi stb.). Ez az eszköz nem ismeretlen előttünk, hiszen már az 5. évfolyamon, a természetismeret órán is hasz-náltunk prizmát a fehér fény felbontására. Figyeljükmeg, hogy a fény kétszer szenved törést, miközben áthalad a prizmán (357. ábra)! A prizma tehát eltéríti a fényt eredeti haladási irányától . Állítsátok ezután a prizmát más helyzetekbe! (A beállításnál tanárotok segíteni fog.) Figyeljétek meg a fény áthaladását a prizmán, és készítse-tek erről vázlatrajzot a füzetetekbe!

Tapasztalható-e törés, visszaverődés vagy teljes vissza-verődés, miközben a fény áthalad a prizmán? Ha igen, jelöljétek meg, hogy hol!

két, egymással párhuzamos, sík felület határol. Vilá-gítsuk meg a lemezt a 358. ábra szerint egy keskeny fénynyalábbal: törést és visszaverődést is megfgyelhe-tünk. Vonalzónkat a 358. ábrára helyezve megállapíthatjuk, hogy a lemezből kilépő fény iránya párhuzamos a lemez-re beeső fény irányával. Ez általában is így van: a plánpa-ralel lemez a rá ferdén beeső fénysugarat önmagá-val párhuzamosan tolja el.

Fordítsátok el a plánparallel lemezt más helyzetekbe! Fi-gyeljétek meg a fény útját, és készítsetek róla vázlatraj-zot a füzetetekbe! Tapasztalható-e törés, visszaverődés vagy teljes visszaverődés, miközben a fény áthalad a le-mezen? Ha igen, jelöljétek meg, hogy hol!

3. Egy vékony és átlátszó falú, üres műanyag doboz mögé egy ceruzát állítunk. Ebben még nincs semmi különle-ges (359. ábra). Öntsük tele vízzel a dobozt (360. ábra)! Mitől „tört el” a ceruza? Miért nem látja töröttnek a ceru-zát az, aki a doboz oldalfalára merőleges irányból nézi?

4. Tegyünk egymás mellé két egyforma konzervdobozt vagy más edényt. Az edények aljára tegyünk egy-egy ötforintost. Az egyik edényt töltsük meg vízzel! Figyeljük meg, hogy a vízzel teli edényben levő pénzdarabot közelebb látjuk, mint a másikat.

A fénytörés persze nemcsak az ötforintost, hanem a vízzel teli bögre alját is „megemeli”. Ezért van az, hogy a tiszta vizű tavakban, patakokban, medencékben stb. a valódinál mindig kisebb vízmélységet látunk (akkor is, ha merőleges irányban nézünk a víz felszí-nére). Érdemes ezt a vízbe ugrás előtt meggondolni!