Page 121 - 8_fizika.indd

A hétköznapi sebességekről általában mindenkinek van tapasztalata. El tudjuk képzelni, milyen gyorsan mozog az az autó, amelyik „ötvennel” vagy „százzal”megy.

A 300 000 km/s-os sebesség nehezen képzelhető el. Még-is, próbáljuk meg!

1. Tudjuk, hogy a Föld kerülete az Egyenlítő mentén kb. 40 000 km. A légüres térben haladó fény egy másodperc alatt kb. 7,5-szer kerülhetné meg a Földet…

2. A Föld és a Nap átlagos távolsága meglehetősen nagy: 150 000 000 km (361. ábra). Már korábban beszéltünk arról, hogy ezen a távolságon kb. 12 000 (!) Föld férne el. A fény ezt az utat kb. 8 perc alatt teszi meg.

A csillagászatban – a nagy távolságok miatt – egység-ként használják azt az utat, amelyik a fény egy év alatt légüres térben megtesz. Ez a távolság 9,46 billió km (azaz 9 460 000 000 000 km). A legközelebbi csillag, a Proxima Cen-tauri fénye 4,3 évig„utazik”a világűrben, amíg elér hozzánk. A mi galaxisunkhoz nagyon hasonló extragalaxis, az Andro-méda-köd (362. ábra) pedig 2,2 millió fényévre van tőlünk.

A Földről nézve úgy látjuk, hogy a Jupiter holdjai – kerin-gésük közben – időnként eltűnnek az anyabolygó korongja mögött,majd ismét előbukkannak. Ezt a jelenségethasznál-ta fel Römer, dán csillagász (363. ábra) a fény sebességének kiszámításához. Azt tapasztalta, hogy egy hold két, egymást követő eltűnése közötti időtartam a Föld Nap körüli kerin-gése során változik. A változás mértéke 1000 s-ig terjedt. Römer szerint az eltérés abból adódik, hogy a fény a Föld és a Jupiter kölcsönös helyzetének megfelelően (364. ábra) hosszabb-rövidebb utat tesz meg. A földpálya adatainak ismeretében Römer 214 300 km/s sebességet kapott. Figye-lembe véve a kor (1676) mérőeszközeinek pontosságát, ez nagyszerű eredménynek számított!