Page 124 - 8_fizika.indd

122

Eddigi tanulmányaink során már többször használtunk nagyítólencsét – például biológiaórán a növények (376. ábra) vagy apróbb állatok; földrajzórán a kőzetek, ásványok vizsgálatára. A„nagyí-tó” a fénytani lencsék , azon belül is a gyűjtőlencsék közé tartozik. A fénytani lencsék anyaga általá-ban üveg, vagy plexi; rendszerint gömbfelületek határolják, bár az egyik határoló felület lehet sík is.

Fénytani lencsék. A gyűjtőlencse

A gyűjtőlencsék (vagy más néven: domború lencsék ) a közepükön vastagabbak, mint a széleiken (377. ábra).

Vetítsünk keskeny, egymással párhuzamos fénynyalábokat a domború lencsemodelljére! Figyeljükmeg, hogy a fény-törés után a nyalábok egy pont környezetébenmetszik egymást (378. ábra). Ez a pont a lencse gyújtópontja vagy más szóval: fókuszpontja (F). A lencse és a fókuszpont távol-sága: a fókusztávolság vagy gyújtótávolság (f) (379. ábra).

Ha nagyítóként használunk egy gyűjtőlencsét, a tárgy a len-cse gyújtópontján belül van. Ekkor a vizsgált tárgy nagyított, egyenes állású képét láthatjuk (mint a 376. ábrán). Ezzel szemben a távolabbi tárgyak képe kicsinyítve és „fejtetőn” jelenik meg (380. ábra).

Vizsgáljuk meg, milyen képeket ad a domború lencse egy kiválasztott tárgyról, például egy égő gyertyáról!

Tanári segítséggel készítsük el a 381. ábrán látható összeál-lítást. Az ernyő óvatos mozgatásával állítsuk be azt a hely-zetet, amikor a gyertya éles képe az ernyőn megjelenik.

Figyeljükmeg, és füzetünkbe írjuk le a látott kép jellemzőit! 1) Milyen helyzetű a kép a tárgyhoz (azaz a gyertyához) vi-szonyítva?

2) Hogy viszonyul egymáshoz a kép és a tárgy nagysága?

KÍSÉRLETEZZÜNK!

KÍSÉRLETEZZÜNK TOVÁBB!

376. ábra 377. ábra

378. ábra

379. ábra

380. ábra