Page 125 - 8_fizika.indd

Figyeljük meg :

a) merrefelé kell elmozdítani az ernyőt, hogy ismét éles ké-pet kapjunk;

b) hogyan változik az ernyőnmegjelenő képmérete a kísér-let során;

c) hogy viszonyul egymáshoz a kép és a tárgy nagysága; d) kapunk-e képet az ernyőn akkor, ha a gyertyaláng a fó-kusztávolságnak megfelelő távolságban van a lencsétől!

A nevezetes fénysugarak (382. ábra) ismeretében meg is szerkeszthet-jük a gyűjtőlencse által adott képet. A főtengellyel párhuzamosan a lencsé-re eső fénysugarak a törés után a fókuszpontban metszik az optikai tengelyt. (Nézd meg újra a 379. ábrát!) Ennek a „megfordítottja” is igaz: a fókuszponton át a lencsére eső fénysugarak a törés után a főtengellyel párhuzamosan halad-nak. Az optikai középpontba beeső fénysugár irányváltoztatás nélkül halad to-vább. (A 381. ábrán látható kép szerkesztését a 383. ábrán mutatjuk be.)

1) Milyen anyagból készülnek általában a gyűjtőlencsék, és milyen felületek határolhatják őket? 2) Hogyan határozhatjuk meg a gyűjtőlencse fókuszpontjának helyzetét? Mit nevezünk a gyűjtő-lencse fókusztávolságnak?

3) Soroljátok fel, hányféle képet állítottatok elő domború lencse segítségével a kísérletek során! Mikor keletkezett valódi kép?

4) Hasonlítsátok össze a homorú tükör és a domború lencse képalkotását! Milyen hasonlósá-gokat, és milyen különbségeket találtok köztük?

A mindennapi életben a lencsék fókusztávolságát a dioptriával jellemezzük. A dioptria a mé-terben kifejezett fókusztávolság reciproka . Az 1 dioptriás lencse fókusztávolsága tehát 1 m; a 2 dioptriásé ½ m; a 4 dioptriásé ¼ m stb.