Page 128 - 8_fizika.indd

126

1. A szertárban többféle gyűjtőlencse is található. Vegyük szemügyre ezeket! Már első látásra is feltűnik, hogy az egyik lencse vastagabb, és „erősen” görbült felületek ha-tárolják. A másik vékonyabb, és „laposabb”, vagyis hatá-roló felületeinek kisebb a görbülete (394. ábra).

Az előbb említett lencséknek megfelelő metszeteket megtaláljuk az optikai készletben is. Mindkét metszet

ugyanabból az anyagból, plexiből készült . Figyeljük meg, hogy az erősebben görbült lencsének rövidebb a fókusztávolsága, mint a másiknak (395. ábra).

2. A fókuszpont vagy gyújtópont elnevezése Keplertől származik. Könnyen meggyőződhetünk arról, hogy en-nek a névnek „szó szerinti” jelentése van. Ha gyűjtőlen-cse (vagy homorú tükör) fókuszpontjába állítunk egy szál gyufát, és a Nap sugarait a gyufa fejére irányítjuk, pil-lanatok alatt lángra lobban (396. ábra).

3. A Nap sugarai nemcsak gyűjtőlencsével, hanem egy víz-zel töltött gömblombikkal is összegyűjthetők (397. ábra). Más szóval ez azt jelenti, hogy a vízzel töltött gömb gyűj-tőlencseként viselkedik.

Ezt a tulajdonságát már az ókori Róma orvosai is ismer-ték, akik a sebek kiégetésére használtak vízzel töltött üveg-gömböket. (Erre a meglehetősen fájdalmas műveletre a sebek fertőtlenítése miatt volt szükség.)

Ezen az elven működik a meteorológiában használatos

napfénytartammérő is (399. ábra). Az üveggömb által összegyűjtött napsugarak kiégetik a tartón elhelyezett papírszalagot (398. ábra). A papíron olyan beosztás talál-ható, melynek segítségével később megállapítható, hogy a nap folyamán mikor volt napsütés.

Kísérletek, megfgyelések

Figyelem! Ennél a kísérletnél a fókuszpontban olyanmagas a hőmérséklet, hogymás, gyúlékony anyagokat is lángra lobbanthat – a bőrön pedig égési sérülést okozhat. Ezért ezt a kísérletet csak tanári felügyelettel szabad végezni!

394. ábra

395. ábra

396. ábra

397. ábra