Page 13 - 8_fizika.indd

11

A levegő saját súlyából származó nyomás a légnyomás. Értéke a ten-gerszinten 101 325 Pa – a tengerszint-től távolodva, a magasság növekedé-sével azonban rohamosan csökken.

A folyadékok és gázok nyomásának mérésére manométereket használunk (18. ábra); kifejezetten a légnyomás mé-résére alkalmas eszközök a barométe-rek (19. ábra).

A folyadékokba és a gázokba merülő testekre felfelé irányuló felhajtóerő hat. Erre vonatkozik Arkhimédész törvé-nye. A folyadékba helyezett test vagy

elmerül, vagy lebeg, vagy úszik (20– 22. ábra).

19. ábra

20. ábra 21. ábra 22. ábra Hőtan

23. ábra

18. ábra

24. ábra

Ha két, különböző hőmérsékletű test kapcsolatba kerül egy-mással, hőkicserélődés indul meg közöttük. Ugyanez törté-nik akkor is, ha egy test egyik része magasabb, másik alacso-nyabb hőmérsékletű. Amelegebb rész hőt ad le, a hidegebb pedig hőt vesz fel. A jelenséget hőterjedésnek nevezzük. A hő vezetéssel, áramlással vagy sugárzással terjedhet.

A legtöbb test térfogata a hőmérséklet emelésével – azzal egyenes arányosságban – megnövekedik. Ez egyaránt érvé-nyes a szilárd, a folyékony és a légnemű testekre is. (A lehű-lés következménye pedig általában térfogatcsökkenés.) Ezt a jelenséget térfogati hőtágulásnak nevezzük (23. ábra).

Szilárd anyagból készült testek esetében gyakran elegendő az is, ha csak egy hosszméret változását vesszük fgyelembe: ilyenkor vonalmenti hőtágulásról beszélünk.

A testek belső szerkezetével, a testeket felépítő részecskék rendezetlen mozgásával összefüggő energiát belső energiá-nak nevezzük. Jele: E

b

. A termikus kölcsönhatás során a kezdet-benmelegebb test belsőenergiája csökken, a kezdetbenhide- gebb test belső energiája pedig ugyanannyival nő (24. ábra).