Page 143 - 8_fizika.indd

141

Természetes színnek nevezzük a testeknek azt a szí-nét, amelyet napfényben mutatnak. Előző kísérleteink eredményei alapján így arra gondolhatunk, hogy a zöld színű levél a ráeső napfényből csak a zöld színt veri vissza. A fehér papírlapról pedig a ráeső fehér fény valamennyi összetevője visszaverődik.

Vajon más ok nem lehetséges?

Végezzünk el egy újabb kísérletet! Takarjuk ki a prizmával előállított színkép színei közül például a vöröset úgy, hogy egy fekete papírlappal „elfedjük”! Ezután egyesítve a„mara-dék” színeket, az ernyőn nem fehér, hanem zöld színű fény-foltot kapunk (461. ábra). (Az ernyőn látható szín a valóság-ban nem tiszta zöld, hanem kékeszöld, de az egyszerűség kedvéért zöldnek vehetjük.) Ha pedig eltávolítjuk a vöröset kitakaró papírlapot, a fényfolt újra fehér színű lesz. A vöröset és a zöldet – melyek keveréke fehér színt ad – ki-egészítő színeknek nevezzük. Kiegészítő szín a sárga és a kék is (462-463. ábra).

A kiegészítő színek ismeretében azt mondhatjuk: zöld szí-nűnek látunk egy testet akkor is, ha a ráeső napfény-ből a vörös kivételével minden más színt visszaver.

A fehér színű tárgyak színes fénnyel megvilágítva olyan színűnek látszanak, mint a megvilágító fény (464. ábra).

Az átlátszó teste színét pedig a rajtuk áthaladó színek ke-veréke adja.

461. ábra

462. ábra

463. ábra

464. ábra

A két kiegészítő szín keveréke a fehér szín.

Egy test színét a róla visszavert színek keveréke ha-tározza meg.

Kérdések

1) Miért mondhatjuk azt, hogy a fehér fény összetett? Milyen színű fényekből „tevődik össze”?

2) Melyik színt töri meg legjobban, és melyiket legke-vésbé a prizma?

3) Mit tapasztalunk, ha a prizmával felbontott „színeket” újra egyesítjük?

4) Mit tapasztalunk akkor, ha a prizmával felbontott szí-nek egyesítésekor egy szín „hiányzik”?

5) Mik azok a kiegészítő (vagy más néven komplemen-ter) színek? Említs néhány ilyen színt! 6) Mi határozza meg a testek színét?